Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen - Zalaegerszegi Füzetek 7. (Zalaegerszeg, 2001)
A forradalom leverése
miatt reggel 7 órakor tartson értekezletet. A szovjet városparancsnok ezt a javaslatot elfogadta. December 14-én reggel folytatódott a demonstráció. A tömeg az akarta, hogy az előző napi tüntetés őrizetbe vett szervezőit a rendőrség engedje szabadon. A tüntetőket már kivezényelt katonák várták. Mint azt a 33. lövész ezred jelentéséből megtudjuk „a tömeg feloszlatását illető tervet dec. 14-én délelőtt 9 órakor végrehajtottuk és a tömeget levegőbe lövéssel és erélyes fellépéssel meghátrálásra és szétoszlatásra kényszerítettük. Az ellenállókkal, ellenszegülőkkel és a fenyegető magatartást tanúsítókkal szemben használtuk a tusát vagy az öklöt.”214 A rendőrök, a honvédek és a szovjet helyőrség a tömeget szétoszlatták, anélkül, hogy az őrizetesek szabadlábra kerültek volna. Mivel további csoportosulásokkal lehetett számolni, a szovjet katonai parancsnok 19 órától reggel 5 óráig kijárási tilalmat rendelt el. Zalaegerszegen a december 14-i tüntetéssel lezárult az ellenállás tömegdemonstrációs formája. A megszállás hónapjaiban az orosz városparancsnok egy tolmács segítségével végiglátogatta a város üzemeit, intézményeit minden középiskolát, igyekezett megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. A Közgazdaságiban Zimonyi Emerika olvasott be a parancsnoknak: „Maguk azt mondják, ha rend lesz, kimennek az országból, de addig nem lesz rend, amíg ki nem mennek!””'1 Látogatásuk a Tanítóképzőben is emlékezetes maradt. Czeglédy Edit a képző egykori diákja naplójában örökítette meg a történteket: „December 16-án a Tanítóképzőben 11 óra felé az orosz városparancsnok és még három katona jelent meg. Egy kis beszélgetésre hívtak mindenkit, s mondták, hogy kíváncsiak a véleményünkre. A város- parancsnok 50 év körüli, nagytermetű férfi - legalább egy óra hosz- szat beszélt. Elmondta, hogy a szovjet csapatok azért jöttek Magyarországra, hogy segítsenek megvédeni a demokráciánkat a fasiszták támadásaitól. Minden mondata a fasiszta szóval kezdődött. Utána mondták, hogy kérdezzünk, senkinek ebből bántódása nem lesz. De hiába kérdeztek a gyerekek, mindenkinek kitérő választ adott. Én is jelentkeztem felszólalásra, és mivel a többiek arra biztattak, hogy tolmács nélkül beszéljek, oroszul mondtam el a kérdéseimet. »Én még mindig nem értek néhány dolgot. Miért kel84
