Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen - Zalaegerszegi Füzetek 7. (Zalaegerszeg, 2001)

A forradalom leverése

lett Önöknek lerombolni a fővárosunkat, hogy néhány fasisztát megöljenek? Eszrevették-e, hogy akiket tankjaikkal, fegyvereikkel megöltek, azok nem is fasiszták voltak, hanem egyszerű magyar munkások, diákok, katonák? Mi magyarok szabadságot, függetlenséget, semlegességet akartunk! Miért kellett Önöknek az egész országunkat elfoglalni csupán azért, hogy azt a néhány fasisztát megsemmisítsék, akikkel mi is elbántunk volna? Gondoltak azokra a magyar gyerekekre, akik árvák lettek ezekben a napokban, gondoltak azokra, akik értelmetlenül meghaltak? Ki küldte Önöket ide? Önök akkor váltak az ellenségeinkké, amikor tankjaikkal magyar földre léptek.« A városparancsnokot váratlanul érte, hogy valaki így beszél, ráadásul oroszul. Arca vörös lett, zsebkendőjével törölgette izzadó homlokát. Amikor befejeztem, ordítani kezdett. Üvöltve sorolta fel, hány orosz halt meg az ütközetekben, és hogy a magyarok mit csináltak az oroszokkal. Nekem is lángolt az arcom az izgalomtól, mégis higgadt hangon válaszoltam neki: »Ha az orosz csapatok páncélosaikkal nem jönnek Magyarországra, senki nem lőtt volna rájuk.« ...A mi orosz városparancsnokunk dühösen legyintett egyet és azt mondta: »Kislány, nem ért a politikához!« Azért jól beolvastam neki!”216

85