Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen - Zalaegerszegi Füzetek 7. (Zalaegerszeg, 2001)

A forradalom leverése

ki menjen ki a Gyuláért, mondják el neki mi a helyzet, ha akar, jöjjön be. A Gyula be is jött, ő is helyet foglalt, neki is ugyanazt mondta a parancsnok, mint nekem, hogy mit hirdessen ki. A Gyula indulatosan mondta: maguk minket megszálltak stb., ő ezt nem hirdeti ki. A tolmács megint tisztességesen fordíthatott, mert semmi indulat, sértődés nem látszott a parancsnokon. Mi nem hirdettük ki, ők nem kérték a „K” vonalat. Úgy dél felé mondtam, haza kéne menni, ebédelni. Erre azt mondta, neki még van valami dolga, rövidesen visszajön, addig várjuk. Kb. fél óra múlva visszajött, azt mondta olyan parancsa van, hogy letartóztat bennünket, azonnal magával visz. Kérdezte van-e valami kérésünk. Gyula is meg én is mondtam, kérjük, a családdal tudassák velünk mi történt. Valóban el is küldte a tolmácsot, miután minket beszállítottak egy katonai autóba, ami tele volt géppisztollyal, s a Jókai utcai kapitányságra vittek, mind a kettőnket külön zárkába zártak, mindent elszedetek tőlünk. Itt veszett el az a kiváló ’solingen’ körömvágó ollóm, ami még a háborúban sem tűnt el. Szóltunk a parancsnoknak, szeretnénk étkezni. 0 mondta, nagyon sajnálja, nem tud bennünket étkeztetni, szóljunk a családnak. November 16-ig voltam itt, addig a feleségem hozott naponta ebédet hazulról. Több ízben fölhívatott a parancsnok, érdeklődött hogy volt, mint volt. Egyébként ő sok mindenről tudott, hiszen a Varga Ferivel a körmendi parancsnokságon a Városi Forradalmi Tanács alakulása után beszélt többször is, és mindig az volt a válasz, ha őket nem hívják, ők nem jönnek. Mire ők beértek nem volt semmi ellenállás, a katonák hanyatt homlok menekültek, lényegében nem maradt itt senki.” 203

Mint ahogy Pék József visszaemlékezéséből megtudjuk az orosz csapatok parancsnoka a Városi Forradalmi Bizottság és a Zala Megyei Forradalmi Tanács vezetőit letartóztatta, megszállták a középületeket, melyekre november 7-én ismét felkerültek a vörös zászlók. A lakosság nem szállt szembe a túlerővel, a szovjetek ellenállás nélkül foglalták el a várost.

A megszállást követően a forradalmi bizottságok feloszlottak, kivéve a munkástanácsokat. A küzdelmet ők folytatták tovább, és még sokan mások. A város életét néhány hónapig Medvegyev szovjet városparancsnok szervezte, a ferencesrend államosított

77