Csomor Erzsébet: 1956 Zalaegerszegen - Zalaegerszegi Füzetek 7. (Zalaegerszeg, 2001)
Zalaegerszeg az ötvenes években
pezetet képesek működtetni. Ennek megfelelően a városi tanács minden osztályvezetői és csaknem minden helyettesi pozícióját közigazgatási gyakorlattal nem rendelkező új káder töltötte be. A tanács 91 tagjából 63 volt párttag, foglalkozás szerinti összetételük a következőképpen alakult: 45% munkás, 40 % dolgozó paraszt, 8% értelmiségi, 7% egyéb.u A hivatali apparátus cseréjével az új rezsim új attribútumai jelentek meg. Bizalmas utasítás szerint - mint az országban mindenütt — a zalaegerszegi hivatalok, intézmények bélyegzőin lévő Kossuth-címert 1950. január 1-ig népköztársasági címerre kellett cserélni. A rendelet vonatkozott a közintézmények címtábláira, nyomtatványokra, anyakönyvi kivonatokra, az autók rendszámtábláira stb. is.13 A háború után évtizedben a megyeszékhely számára a közművesítés hiánya jelentett - közegészségügyi szempontból is - égető problémát. A csatornahálózat kiépítése csak 1959-ben kezdődött, az évtized elején a város sem ivóvízvezetékkel, sem szennyvízlevezető csatornával nem rendelkezett, 6 km kivételével a szennyvíz minden tisztítás nélkül a felszínen, útmenti árkokban folyt a Zalába.14 A kutak vízminősége sem felelt meg a higiéniai követelményeknek,13 un. házi vízvezeték is csak néhány hivatali épületben, iskolában és lakóházban létezett. A belterületen lévő utak mindössze 1/6-a bírt szilárd burkolattal, a város utcáinak több mint a fele burkolat nélküli, teljesen kiépítetlen, földes út volt. A gyalogjárdákat tekintve, az 55 km-ből mindössze 11,5 km-t fedtek be téglával.16 Nyáron por lepte be a várost, az esős hónapokban vastag sárréteg nehezítette a közlekedést. A munkahelyek számának gyors növekedése miatt halaszthatatlanná vált a megyeszékhely bekapcsolása a gyorsabb, korszerűbb, kényelmesebb távolsági forgalomba. E folyamat első lépése a Szombathely és Zalaegerszeg közötti közvetlen vasúti összeköttetés megteremtése volt, majd 1955 januárjától állandó autóbusz- járat indulhatott Zalaegerszeg és Budapest között, ugyanis a kedvezőtlen közlekedés-földrajzi elhelyezkedés miatt a fővárost vasúton 6-8 órás utazással (átszállásokkal) lehetett csak megközelíteni.17 A járatot elsősorban az üzemek vezetői és műszaki szakemberei vették igénybe, 80-100 fő között volt azoknak a száma, akik 10
