Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Az egerszegi önkormányzat átszervezése
volna azt a város polgárai - természetesen nem lehetett elkerülni. Most már a megyefőnök avatkozott közbe, s nem sokkal később újabb tanácskozásra gyűltek össze. A városházán 1855. július 13-án Bogyay Lajos elnökletével tartott ülésre ismét számosán érkeztek. A résztvevők közt Orosz Ferenc szolgabíró mellett ott találjuk a város képviseletében Ráizinger József városbírót, s a két fizetett tanácsost, Tivalt Ferencet és Kováts Józsefet. Rajtuk kívül választmányi tagok és semmilyen városi funkciót nem viselő "polgárok és lakosok" jelentek meg.209 Ha ez utóbbi, kívülállónak számító résztvevők névsorát megvizsgáljuk, akkor csaknem kizárólag olyan nevekre bukkanunk, akik korábban is érdeklődtek a város közügyei iránt. Például Smodits Ignác, Jákum Ferenc, Part Ferenc vagy Braunstein József neve mind feltűnik az 1840-es évek helyi politikai küzdelmeiben. Ok négyen annak idején különböző tisztségeket is vállaltak.210 S persze ott volt az egykori jegyző és városbíró, Árvay István és Pathy János is, valamint a később pénztárnoknak kinevezett Sipos Boldizsár. A politikai erőviszonyokat tekintve mind az egykori liberálisok, mind pedig a konzervatívok nagyjából azonos arányban képviseltették magukat. A tanácskozáson sorra tárgyalás alá vették a soproni helytartósági osztály vezetője által elrendelt előmunkálati teendőket. A kért kimutatásokat elkészítették, s összeállították a jövőbeni ügyfelosztási tervezetet is. A tervezet hivataltörténeti szempontból különösen figyelemre méltó adatokat tartalmaz. A város igazgatásában itt tűnik fel először az egyes szakterületek elkülönítése. Ennek keretében nyolc fő igazgatási ágat különböztettek meg: 1. elöljáróság és segédszemélyzet 2. adóügyek 3. pénztár és erdőügyek 4. számvevőség 5. árvaügyek 6. beszállásolás és előfogatozás 7. egyéb alkalmazottak és szolgák 8. kegyúri kiadások. Az egész tisztviselői és szolgaszemélyzetet ezen ágazatok között kívánták elosztani. Az eddigiekhez képest két új tisztviselői állást akartak rendszeresíteni, egy írnokit és egy adószedőit, az útbiztosit pedig megszüntették volna. Ez utóbbi lépésre az előzmények ismeretében számítani lehetett. A pénztárnok egyúttal erdőfelügyelő is lett volna, a szolgák és szegődményesek közé pedig egy erdőkerülőt és egy harangozót is felvettek. A tervezet szerint az éjjeliőrök számát is jelentősen felemelték volna. A számvevőséghez és az árvaügyekhez - valószínűleg az ezen hivatalok felállítása körüli bizonytalanságok miatt - egyelőre nem terveztek személyzetet. Az erdőfelügyelői és erdőkerülői állást feltehetően a 98
