Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A definitívum 1853–1860 - Az egerszegi önkormányzat átszervezése
szombathelyi püspökkel mint földesúrral folytatott erdő és legelő elkülönözési per kedvező kimenetele reményében szorgalmazták. Összességében véve a tanácskozás résztvevői a következő tisztviselői és szolgai állások létesítésében egyeztek meg: egy polgármester; két fizetett tanácsos; egy jegyző; egy írnok; egy adószedő; egy pénztárnok, aki egyúttal erdőfelügyelő is; egy szállásmester, aki egyben előfogatbiztos is; két hajdú; egy erdőkerülő; egy dobos; három mezőőr; két kikiáltó éjjeliőr; nyolc rendes éjjeliőr és egy harangozó. A fizetésükre és egyéb javadalmazásukra fordított összeg a tervek szerint együttesen 2880 Ft-ot tett ki. Legjobban a polgármester, a jegyző és az adószedő munkáját kívánták honorálni. A polgármester és a jegyző szálláspénzt, a szállásmester ingyenes lakást és ruházatot, a két hajdú és a dobos ugyancsak ruházatot is kapott volna. A városi lakosok korábban megfogalmazott aggodalmai nem voltak alaptalanok. A hivatali és szolgaszemélyzet eltartásának tervezett költségei a korábbiakhoz képest lényegesen megemelkedtek. A most kiszámított 2880 Ft-tal szemben eddig 1366 Ft-ot és 36 krajcárt költöttek erre a célra. Ez 1513 Ft 24 krajcár többletkiadást jelentett a városnak. A helytartósági osztályvezető utasítása értelmében arról is nyilatkozniuk kellett, hogy mindezt miből fedeznék. Erre az egybegyűltek nem tudtak mást mondani, mint azt, hogy na község bevételei eddig sem voltak elegendőek a kiadásokra, így a jövőben is - úgy, ahogy eddig - a hiányt községi pótadó révén kell pótolni."211 Mellékelték a város vagyonáról szóló kimutatást is. Eszerint Egerszeg összesen 27167 pengőforint és 21 krajcár értékű vagyonnal rendelkezett. A terhelés 1580 pengőforintot tett ki. A legnagyobb értéket - 25.000 Ft-ot - a város ingatlanai képviselték. Közülük a városháza és az iskola épülete érte a legtöbbet, egyenként tízezer forintot. Ezenkívül csordásház, szénáspajta kőfalakkal, téglásház téglavető kemencével, rétek és szántóföld szerepelt még az ingatlanok jegyzékén. A vagyon többi része a Horváth Imrén követelt tartozásból, ingóságokból és a város bikáinak értékéből tevődött össze.212 A rendszeresítendő állásokra vonatkozóan konkrét személyi javaslatokat is tettek. Polgármesternek Ráizinger Józsefet, fizetett tanácsosnak az akkor már betegeskedő Móczer Istvánt, valamint Tivalt Ferencet, jegyzőnek ifjabb Donászy Ferencet, adószedőnek Sipos Boldizsárt, pénztárnoknak és erdőfelügyelőnek Isoó Ferencet ajánlották. Az írnoki állásra egyelőre még nem akadt jelölt. A többi 99
