Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A provizórium kora 1851–1853 - Városi bíráskodás
esetet a járási hivatalnak be kellene jelenteniük. Fábián Pál vélekedésében tükröződnek a közigazgatás és igazságszolgáltatás szétválasztásának a legelső fejezetben már érintett következményei: a közigazgatási szervek bíráskodási jogkörének megszüntetése folytán a tisztviselők tekintélyvesztéstől való félelme. Ha a rendezett tanácsú városokat - így Zalaegerszeget is - túl széles körű büntetőhatalommal ruházták volna fel, és a szolgabírákhoz képest többnyire kevésbé iskolázott városi hivatalnokok fontosabb ügyekben is bíráskodhattak volna, akkor a szolgabírák, akik ezen időszakban csak közigazgatási feladatokat láttak el, ebben tekintélyük csorbulását, személyük esetleges háttérbe szorulását láthatták volna. Valószínűleg ezért akarta Fábián Pál is jól körülhatárolni a jogkörükbe tartozó vétségeket, és ezért ajánlotta, hogy minden ilyen esetet jelentsenek be a járási hivatalnak, vagyis Egerszeg esetében neki. Az általa javasolt alacsony büntetési kategóriák miatt pedig eleve már csak a csekélyebb jelentőségű ügyek kerülhettek a város büntetőbírósága elé. Bogyay Lajos megyefőnök fél év elteltével, 1853. október 30-án küldte el az ezzel kapcsolatos összegzést a kerületi főispánnak. Ebben támogatja a rendezett tanácsú városok rendőri büntetőhatalommal való felruházását. Indokként fontos és figyelemre méltó érveket hoz fel. Elmondja, hogy a vádlottaknak gyakran nagyon csekély vétség miatt kell a távol lévő járásbíróság előtt megjelenniük. Az oda- és visszaút több napot vesz igénybe, s ha az eljárást a bíróság nem tudja ellenük rögtön lefolytatni, akkor még várniuk is kell. Mindez, különösen a szegényebb rétegeknek, jelentős költséget és időveszteséget okoz. Az így eltöltött idő nem egyszer meghaladja a bűnös számára kiszabott büntetési időt. S Bogyay Lajos érvelésében is feltűnik az, amire már többször utaltunk: bármilyen csekély mértékű bíráskodási jogkör emeli a tisztviselők presztízsét, megváltoztatja az új rendszer hivatalnokainak társadalmi megítélését. A bizalomkeltésre, az elfogadottságra törekvés pedig az adott politikai helyzetben a kormányzati rendszer számára rendkívül fontossá vált. A megyefőnök szerint, ha a rendezett tanácsú városok rendőri büntetőhatalmat kapnának, akkor na községi elöljárók ezáltal bizonyos tekintélyt szereznének, amelynek révén a község igazgatása és a közrend fenntartása tekintetében sikerrel érvényesíthetnék befolyásukat a községekben." Ezen jogosultságuknak azonban 6 is korlátokat kíván állítani. Úgy véli, hogy a rendezett tanácsú váro70
