Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A provizórium kora 1851–1853 - Városi bíráskodás

sok elöljárósága a büntető törvénykönyv bizonyos paragrafusaiban körülírt, rendőri kihágások némelyikében ítélkezhetne, és az ott megállapított, legalacsonyabb elzárást és pénzbüntetést szabhatná ki. A fiatalság azon kihágásai fölötti ítélkezést is átengedné a városoknak, namelyek nem rosszindulatból, hanem inkább könnyelműségből vagy engedetlenségből erednek és amelyeknél a szülői hatalom nem elegendő". Az esetleges visszaélések megakadályozása érdekében hangsúlyozza, hogy a büntetőhatalmat nem egy elöljárónak, hanem a község több elöljárójának közösen kellene gyakorolni. Ezt - mint írja - »a legszigorúbban a lelkűkre kellene kötni." Minden ilyen eljárásról és ítéletről jegyzőkönyvet kellene felvenniük, s ezt időközönként betekintés és ellenőrzés végett a járási szolgabíróhoz be kellene terjeszteniük. Csak ilyen megszorításokkal ajánlja a községi rendtartás bevezetéséig a büntetőhatalommal való felruházást.141

Az 1851. december 31-i császári alapelvek szellemében időközben megindult közigazgatási átszervezés során 1854-től alsó fokon ismét egyesítették a közigazgatást az igazságszolgáltatással. így a járási szolgabírák újból rendelkeztek bíráskodási jogkörrel. Az egerszegi városi tanács esetében a bíráskodás tekintetében úgy tűnik lényeges változás nem következett be. A tanács ez irányú döntéseit valószínűleg testületileg hozta, másfajta eljárásra a városi jegyzőkönyvek bejegyzéseiből nem lehet következtetni. A tárgyalt ügyek is éppen olyan csekély jelentőségűek, mint korábban. Gyakran előfordult azonban, hogy a tolvajokat a szolgabíróhoz küldték fenyítésre. Egészében véve azt mondhatjuk, hogy a bíráskodási tevékenység elsősorban a rendészeti kihágásokra és olyan ügyekre korlátozódott, ahol a felek közötti vita kisebb anyagi értéket képviselő dolog, tárgy stb., vagy adósság körül keletkezett.

Meg kell jegyeznünk viszont, hogy a városi bíráskodás korabeli gyakorlatáról a történeti szakirodalom nagyon keveset tud. E témakörben még sok kérdés vár tisztázásra, s a későbbi kutatások egészen új eredményeket hozhatnak.

71