Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A katonai kormányzat időszaka 1849–1850 - Bizonytalansági tényezők

kezdetén - a községi ügyek rendezését az egész magyarországi kormányzati rendszer ideiglenes jellege is akadályozta. A katonai és polgári kormányzat egyesítése miatt a politikai hatóságok végleges szervezése nem történhetett meg. S ahogy a községeknek az új közigazgatási rendszerben való helye és szerepe sem volt még kellőképpen tisztázva, úgy a közigazgatás legalsó szintjén működő tisztviselők jogállásának és javadalmazásának végleges szabályozása is váratott magára. Mindez az általános politikai helyzettel társulva, a biztos egzisztenciának tekintett hagyományos foglalkozások űzésé- vel szemben, a bizonytalanság érzetét keltette a tisztviselőkben, ami feltehetően a munkához való hozzáállásukra is kihatott.

A politikai megbízhatóság kapcsán felmerülő, s ugyancsak bizonytalanságot okozó problémákat szintén nem volt könnyű kiküszöbölni. Egy, a fölsőbb hatóságokat mélységesen felháborító esetből kifolyólag - amelynek során egyes jegyzők és tanítók egy forradalmi dal eléneklésében vettek részt - Bogyay Lajos megyefőnök 1850 végén mind a soproni katonai kerület cs.kir. miniszteri biztosától, mind pedig a fehérvári polgári kerület főispánjától utasítást kapott, hogy «a megfelelő tisztogatás elvégzése végett" a közigazgatás legalsó szintjén működő tisztviselők politikai magatartását vizsgálja felül.44 Bár a vizsgálat elsősorban a falusi bírákra, jegyzőkre és tanítókra terjedt ki, a sorból feltehetően a városi hivatalnokok sem maradtak ki. Az eger- szegiek e tekintetben úgy tűnik ártatlanoknak bizonyultak, mivel az ügy kapcsán a tisztikarban nem kellett személyi változtatásokat végrehajtani.

26