Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A provizórium kora 1851–1853 - Javaslatok és intézkedések a községi utasítás kapcsán
A fizetett tanácsosoknak javasoltak között pedig most már a szolgabíró sem említette Horváth Imrét."1 A hosszú évek óta sikkasztó tanácsos mindezek ellenére - amint azt az előző fejezetben már említettük - megtartotta tisztségét. S ugyanúgy, a többi hivatal élén sem történt változás. Bár a választási előkészületeket megtették, minden maradt a régiben. Az 1851. augusztus 18-i községi utasítás kapcsán megkezdett szervező munkát - amely lényegében az 1849. március 17-i, Stadionféle liberális községi törvény magyarországi bevezetésére tett kísérletnek tekinthető - ugyanis a készülő alkotmányrevízióra hivatkozva, egy 1851. november 22-i belügyminiszteri rendelet leállította. A végrehajtás felfüggesztése valójában a konzervatív tábor bürokratikus szárnyának előretörését jelezte a birodalmi kormányzatban. A liberális miniszterek fokozatos háttérbe szorulásával többek között ez a rendelkezés is az abszolutizmusnak az olmützi alkotmány 1851. december 31-i eltörlésével kinyilvánított bevezetését készítette el."2 Az adott politikai helyzetben túl nagy volt a kockázata annak, hogy a választójogosultak a kormányzati rendszer számára kevésbé megbízható személyeket juttatnak a helyi önkormányzatokba. Nagy a valószínűsége, hogy a Zala megyei városokban egyébként sem került volna sor választásokra, Zalaegerszegen pedig - az előzményeknél fogva - biztosan nem. A tanács és a választmány személyi összetételében azonban az utasítás előírásainak gyakorlatba való átültetésével, kinevezés útján is lehetett volna változtatásokat eszközölni. Az átszervezés és a személycserék pedig elősegíthették volna a Smalkovits Mihály által feltárt visszásságok átvilágítását. A végrehajtás leállításával viszont az elmúlt két évben már kipróbált, s e tekintetben megfelelő magaviseletű tisztikar maradt hivatalban. Még a megyei hatóságok által javasolt változtatások sem mentek végbe. Ezek lényegében Horváth Imre eltávolítására irányultak és a városi lakosság képviseletét ellátó választmány összetételét módosították volna. 1851 végén, a javaslatok beterjesztésével nagyjából egy időben indult meg Horváth Imre ellen a vizsgálat, a jelöltek listájára valószínűleg ezért nem került fel. A hagyatéki ügyben 1853-ban beadott, korábban említett nyilatkozatát követően nem találtunk adatot a vizsgálat folytatására vonatkozóan. Az ügyet vélhetően félretették, s úgy tűnik, hogy annak következetes kivizsgálását és lezárását a felsőbb hatóságok sem szorgalmazták. Erre a konzervatív 57
