Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A provizórium kora 1851–1853 - Panasz a városi tanács ellen

és a megyei vizsgálóbizottság ót tette meg ideiglenes városbírónak. A következő évben a konzervatívok befolyására a város nevében a szóban forgó szabályrendelet megsemmisítését kérte az uralkodótól, majd az év végén rendben lezajlott tisztújítástól kezdődően tárgyalt korszakunkig folyamatosan ő állt a várost irányító testület élén.89 Smalkovits Mihály szerint becsületes ember és a közpénzekkel elkövetett manipulációkhoz semmi köze, de gyengesége és pártja iránti szolidaritása megakadályozták a határozott fellépésben.

Móczer István jegyző már a forradalom és szabadságharc idején és azt megelőzően is ezt a tisztséget töltötte be.90 Árvay István 1850. március végi lemondása után valószínűleg nem találtak nála gyakorlottabb és alkalmasabb személyt erre a pozícióra. Politikai nézeteiről szinte semmit sem közölnek forrásaink. Bár 1846-ban is elvállalta a jegyzői tisztséget, ez hovatartozását nem minősíti. A korabeli mezővárosok lakossága általában nem válogathatott az erre a hivatalra képzettségüknél és gyakorlottságuknál fogva rátermett személyek sokaságában, ezért a jegyző mint írástudó és művelt ember nagyon gyakran mindenféle politikai és egyéb érdekharctól, a város irányításáért vetélkedők győzelmétől vagy vereségétől függetlenül hosszú ideig megtarthatta hivatalát. Az a tény azonban, hogy 1850. június 18-án megkapta az egyik fizetett tanácsosi állást az új politikai rendszer beléhelyezett bizalmáról tanúskodik. Smalkovits Mihály szavaiból91 is arra lehet következtetni, hogy inkább a konzervatívokkal rokonszenvezett.

A vizsgálat idején hivatalban lévő fizetett tanácsosok közül Horváth Imrét már nem kell bemutatnunk.

A másik fizetett tanácsost, Kováts Józsefet 1846-ban Osvald Károly és hívei juttatták be először a tanácsba. Smalkovits Mihály korabeli tudósítása szerint a tisztújításnál jelenlévő konzervatívok többsége nem akarta elfogadni, míg végül a hangadók által négy hatalmas »keil« megerősítette."92 Megválasztása után ő is gyanúba keveredett, hogy a város kivilágítása javára pár évvel korábban rendezett táncmulatságokból befolyt jövedelmeket elköltötte. Megfelelő bizonyítékok híján azonban a megyei vizsgálóbizottság nem tudott érdemben foglalkozni az üggyel, ezért Kováts József megmaradhatott hivatalában.93 Tanácsosi tisztségét 1847-1848-ban is megtartotta.94 1850. június 18-án tiszteletbeli tanácsos, ezt követően pedig 1851. április 3-tól - mint már említettük - fizetett tanácsos lett.

48