Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A provizórium kora 1851–1853 - Panasz a városi tanács ellen
is foglalkoztatták a lakosságot. 1839. augusztus 18-án - a püspöki uradalom kandidációja mellett- Horváth Imrét választották meg a vármegye közbeavatkozása révén elmozdított, addigi városbíró helyébe.61 Előtte 1837. november 1-jétől a kamarási, az 1820-as és 1830-as évek fordulóján pedig az adószedői tisztséget töltötte be. Az általa kezelt pénzekben azonban mindkét esetben hiány keletkezett.62 A megye által Egerszeg számára 1840-ben kidolgozott szabályrendelet értelmében viszont sem a tanácsnak, sem az ún. választott polgárok (hatvanasok) testületének nem lehetett tagja az, aki a rábízott közpénzekről nem tudott számot adni. Valószínűleg ezzel függ össze, hogy az uradalom 1840 novemberében nem jelölte Horváth Imrét városbírónak.65 Más, egybehangzó adatok állítása szerint bírói hivatalától a városi pénzek elsik- kasztása miatt felfüggesztették.64 Az biztos, hogy 1846-ban az úriszék az 1829. és 1830. évi adószedői, valamint az 1837. november 1-jétól 1839. augusztus 18-ig terjedő kamarási tevékenysége során létrejött köztartozásai miatt elmarasztaló ítéletet hozott ellene. A jövőbeni kutatásoknak a fentiekkel kapcsolatban még sok kérdésre választ kell adniuk, annyi azonban most is megállapítható, hogy a készülő, új, liberális önkormányzati szabályrendelet előírásainak figyelembevételével megtartott tisztújításokon - 1844-től kezdődően - Horváth Imre az abszolutista kormányzati rendszer által történt, 1849. december 31-i kinevezéséig nem került be Egerszeg város tanácsába.65 Ez alól csak a szabályrendelet mellőzésével véghezvitt 1846. évi botrányos tisztújítás jelentett kivételt. Ekkor ugyanis Horváth Imre az események egyik főszereplőjévé lépett elő. A tisztújításra nagy lármával felvonuló konzervatívok, az ún. magyar párt bírójelöltje eredetileg valójában nem az erőszakos eszközökkel végül is bíróvá tett Nagy József, hanem Horváth Imre volt. Mivel 1848 előtt a városbírót a püspöki földesúr és a város között fennálló szerződés értelmében az uradalom három jelöltje közül kellett választani, a «magyar párt" hívei már előzőleg megpróbálták befolyásolni a tiszttartót annak érdekében, hogy az általuk pártolt Horváth Imrét vegye fel a jelöltek közé. Táboruk további megerősítéséhez Szentivánról akartak szavazókat toborozni az egerszegi bíróválasztásra. Miután megtudták, hogy Horváth Imre nem fog szerepelni a jelöltek között, a tisztújításon pedig csak a helybeliek szavazhatnak, kénytelenségból elfogadsz
