Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A provizórium kora 1851–1853 - Panasz a városi tanács ellen
tisztviselőket választottak. A konzervatívok ezek után 1847-ben az ideiglenesen megválasztott városbíró közreműködésével egy folyamodványt intéztek az uralkodóhoz, amelyben a fenti, liberális szabályrendelet hatályon kívül helyezését kérték. Miután az ügyben a helytartótanács felvilágosítást kért a megyétől, a vizsgálóbizottság mindkét pártfelekezet híveinek meghallgatása után kiderítette, hogy a város lakosságának jó része nem is tudott az uralkodóhoz küldött kérvényről. Sokan aláírásukkal bizonyították, hogy éppen ellenkezőleg, a szabályrendelet legfelsőbb helyen való megerősítését kívánják. Az is világossá vált, hogy a megsemmisítést kérőket hamis információkkal Osvald Károly vezette félre. Mivel a megyei vizsgálóbizottság előtt mindenki úgy nyilatkozott, hogy a szabályrendelettel egyetért, az uralkodóhoz felterjesztett folyamodvány tárgytalanná vált. A szabályrendeletet 1847 októberében a helytartótanács is megerősítette. így az 1847. őszi tisztújítás rendben lezajlott, a szabály- rendelet pedig 1848 tavaszáig, az új törvények és rendeletek megszületéséig érvényben maradt. A konzervatív-liberális összecsapás tehát a liberálisok győzelmével végződött. Sikerüket jelentős részben az őket mindvégig pártoló, liberális befolyás alatt álló megyei vezetésnek köszönhették.58 A vádak 1851. augusztus 23-án Smalkovits Mihály megyei főorvos, egerszegi lakos és birtokos hosszú és részletes levelet írt Hauer Istvánnak, a soproni polgári kerület főispánjának.59 A főorvost a városi vagyonkezelésben mutatkozó visszásságok miatti fölháborodása késztette arra, hogy tollat fogjon és a kerületi főispántól segítséget kérjen. Smalkovits Mihály rögtön levele elején kemény kritikával illeti az éppen hivatalban lévő városi vezetést. Szerinte a meglévő bajok fő oka az, hogy már két éve olyanok irányítják a várost, akiket negerszegi tősgyökeres magyar lakosok maradéki"-ból álló híveikkel tulajdonképpen naz őskonzervatív párt élősködő, torz kinövéséinek lehet tekinteni. Ismerteti a konzervatívok 1846-os tisztújítás után bekövetkező menesztését és az úriszék által ellenük hozott elmarasztaló ítéletet, amely a rajtuk követelt pénz behajtását írta elő. A hiányzó pénzek - amelyek jó részét a hadiadó pénztárból sikkasztották 37
