Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A provizórium kora 1851–1853 - A községi igazgatás általános jellemzői
esetben a polgármesternek és a tanácstagoknak a tanácsüléseken tartózkodniuk kellett a szavazástól. Kimondta azt is, hogy a tanácsnak törődnie kell az iratok és oklevelek őrzésével, a választmányi és tanácsülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, a polgármesternek és a díjtalan tanácsnokoknak a községben kell lakni, a választmányi ülések számára pedig állandó helyiséget kell biztosítani. Az utasításhoz külön csatolt községválasztmányi ügyrend pontosan szabályozta a választmány működését. Megfelelő rendelkezésekkel próbálta elérni, hogy a választmányi tagok az üléseken megjelenjenek. (Azokat például, akik távolmaradásukat vagy az ülésről való eltávozásukat kellőképpen nem igazolták, pénzbírsággal sújtották.) Előírta az ügyek tárgyalásának a rendjét, a szavazás módját stb. Jellemző, hogy az ügyrendbe pl. ilyen kitételeket is bele kellett venni: nAz elnöklő szigorúan felügyel, hogy előadásában senki félbe ne sza- kasztassék. Azokat, kik a szőnyegen forgó tárgytól másfelé csaponganak, dologra, kik pedig személyes kitörésekre és példálózásokra vetemülnek, rendre igazítja. Az elnöklő nem fogja megengedni, hogy a községi választmány egyes tagjai közt szóváltás kelekedjék. Ezeket komolyan csendre inti. De ha folytonos háborgatások a rendes tanácskozás folytatását lehet[et]lenné tennék, az ülést egy időre fél- beszakaszthatja, vagy egészen eloszlathatja, s a vétkest 10 p[en- gő]f[orin]tnyi bírsággal büntetheti, mely a község pénztárába foly." A közigazgatás modernizálását célzó, előremutató vonások azonban nem ellensúlyozták azokat az intézkedéseket, amelyek az önkormányzati jogok csorbítására irányultak. A községi ügyek kezelésének állami felügyeletével külön fejezet foglalkozott. Ennek értelmében a községek a kerületi székhelyek kivételével megyei irányítás alá kerültek, így a megye gyakorlatilag bármikor ellenőrizhette a választmány és a tanács tevékenységét. Az utasításban megjelölt januári, májusi, augusztusi és novemberi rendes üléseken kívül pl. csak a polgármester vagy a megye hívhatta össze a választmány rendkívüli ülését. Minden olyan ülés, amelyet nem így hívtak össze törvénytelennek, az ott hozott végzések pedig érvénytelennek számítottak. A megye a választmány ülésein képviseltethette magát, megbízottja az elnöklő polgármester jobbján foglalt helyet és bármikor felszólalhatott. A megtárgyalandó ügyek jegyzékét előzetesen be kellett mutatni a felettes közigazgatási hatóságnak, s az ülésen csak az ezen jegyzékben szereplő ügyeket lehetett napirendre tűzni. 31