Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A provizórium kora 1851–1853 - A községi igazgatás általános jellemzői

esetben a polgármesternek és a tanácstagoknak a tanácsüléseken tar­tózkodniuk kellett a szavazástól. Kimondta azt is, hogy a tanácsnak törődnie kell az iratok és oklevelek őrzésével, a választmányi és ta­nácsülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni, a polgármesternek és a díj­talan tanácsnokoknak a községben kell lakni, a választmányi ülések számára pedig állandó helyiséget kell biztosítani. Az utasításhoz külön csatolt községválasztmányi ügyrend pon­tosan szabályozta a választmány működését. Megfelelő rendelkezé­sekkel próbálta elérni, hogy a választmányi tagok az üléseken megje­lenjenek. (Azokat például, akik távolmaradásukat vagy az ülésről való eltávozásukat kellőképpen nem igazolták, pénzbírsággal sújtották.) Előírta az ügyek tárgyalásának a rendjét, a szavazás módját stb. Jel­lemző, hogy az ügyrendbe pl. ilyen kitételeket is bele kellett venni: nAz elnöklő szigorúan felügyel, hogy előadásában senki félbe ne sza- kasztassék. Azokat, kik a szőnyegen forgó tárgytól másfelé csapon­ganak, dologra, kik pedig személyes kitörésekre és példálózásokra vetemülnek, rendre igazítja. Az elnöklő nem fogja megengedni, hogy a községi választmány egyes tagjai közt szóváltás kelekedjék. Ezeket komolyan csendre inti. De ha folytonos háborgatások a rendes ta­nácskozás folytatását lehet[et]lenné tennék, az ülést egy időre fél- beszakaszthatja, vagy egészen eloszlathatja, s a vétkest 10 p[en- gő]f[orin]tnyi bírsággal büntetheti, mely a község pénztárába foly." A közigazgatás modernizálását célzó, előremutató vonások azon­ban nem ellensúlyozták azokat az intézkedéseket, amelyek az önkor­mányzati jogok csorbítására irányultak. A községi ügyek kezelé­sének állami felügyeletével külön fejezet foglalkozott. Ennek értelmében a községek a kerületi székhelyek kivételével megyei irányítás alá kerültek, így a megye gyakorlatilag bármikor ellenőriz­hette a választmány és a tanács tevékenységét. Az utasításban meg­jelölt januári, májusi, augusztusi és novemberi rendes üléseken kívül pl. csak a polgármester vagy a megye hívhatta össze a választmány rendkívüli ülését. Minden olyan ülés, amelyet nem így hívtak össze törvénytelennek, az ott hozott végzések pedig érvénytelennek szá­mítottak. A megye a választmány ülésein képviseltethette magát, megbízottja az elnöklő polgármester jobbján foglalt helyet és bár­mikor felszólalhatott. A megtárgyalandó ügyek jegyzékét előzetesen be kellett mutatni a felettes közigazgatási hatóságnak, s az ülésen csak az ezen jegyzékben szereplő ügyeket lehetett napirendre tűzni. 31

Next

/
Thumbnails
Contents