Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A provizórium kora 1851–1853 - A községi igazgatás általános jellemzői

Ez alól csak sürgős és halaszthatatlan esetek jelentettek kivételt. Csak községi ügyeket vagy felsőbb helyen külön kijelölt tárgyakat szabadott megvitatni. Az ülés elnökének vagy a megye megbízottjának figyelmeztetnie kellett a jelenlévőket a tárgytól való eltérésre, s ha ez nem használt, az ülést fel kellett függeszteni. A választmány bizonyos végzései - ezeket már korábban említettük - csak a felettes hatóságok jóváhagyása után lettek hatályosak. A megye egyébként a választmánynak vagy a tanácsnak bármelyik végzését megsemmisíthette, ha úgy ítélte meg, hogy az törvényellenes vagy a községnek kárt okoz. Ha a választmány a községi kiadásokat nem szavazta meg, akkor a megye ezeknek a község jövedelmi forrásaiból való fedezését hivatalosan elrendelhette. A megyének - azért, hogy az ügyek megfelelő elintézéséről, a községi vagyon rendes kezeléséről, a kötelességek pontos teljesítéséről meggyőződjön - joga volt a községi iratokba, számadásokba, jegyzőkönyvekbe stb. betekinteni, a tanácsnak és hivatalnokainak ügykezelését megvizsgálni. Az utasítás végső soron a választmány feloszlatására és a polgármester, valamint a tanácstagok menesztésére is lehetőséget adott.48

Mindezek folytán a községi önkormányzati jogok tényleges gyakorlásáról természetesen nem beszélhetünk. Mivel a községeket teljesen az országos központi hatóságok alá rendelték, a részükre adott jogokat illuzórikussá tették a magasabb hatósági beavatkozást biztosító rendelkezések.49 A választmány kinevezés vagy választás útján történő megalakítása a helytartón múlott, a tisztviselői és szolgai személyzetre vonatkozóan is csak javaslatot lehetett tenni, a végső kinevezésről felsőbb helyen döntöttek. A kinevezés gyakorlása az autonómia lényegi elemeit semmisítette meg, s emiatt az önigazgatás eredeti funkciója - a közösség önmaga által történő kormányzása - is csaknem teljesen megszűnt. A polgármester, a tanács és a választmány a birodalmi ambíciókat megtestesítő központi akarat legalsó szintű végrehajtójává vált, s a helyi érdekek érvényesítésére rendkívül szűk mozgástere maradt.

32