Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A provizórium kora 1851–1853 - A községi igazgatás általános jellemzői
tisztviselőkkel és a szolgaszemélyzettel kapcsolatban, s azokban a városokban, ahol nem léteztek külön városi rendőrkapitányságok, a helyi rendészet meghatározott ágazatainak kezelését is a tanácsra bízták. (Ilyen volt pl. az utak, a folyók, az építkezés, a mértékek, a súlyok, a tisztaság, az erkölcsök, a cselédek és koldusok feletti felügyelet, a piaci, a vásári rendőrség, elemi károk elhárítása stb.). A helyrendőrségi szabályok áthágásakor, amennyiben az ügy nem a büntető törvényszék elé tartozott, a tanács első folyamodású bíróságként ítélkezhetett. A község összes, közügyekben beadott folyamodványát a tanács vihette az illetékes hatóságok elé. A tanács hirdette ki a törvényeket, rendeleteket, közreműködött az adószedésben, az újoncozásban, intézte a katonaság élelmezését, beszállásolását, az előfogatok kiállítását. Általában minden, a közügyekben érkező felsőbb utasítást és rendelkezést végre kellett hajtania a törvény vagy a felettes hatóságok által kijelölt módon. A választmány és a tanács élén a polgármester állt, akit a választmány tagjaiból vagy más, választóképes községi tagokból neveztek ki. Mind polgári jogilag, mind közigazgatási ügyekben a községet mint erkölcsi személyt kifelé a polgármester képviselte. A választmányi üléseken és a tanácsüléseken egyaránt ő elnökölt. Ugyancsak ő osztotta szét a munkát a községi tisztviselők és a szolgák között, s ő hajtatta végre a választmány végzéseit is. Ha azonban úgy látta, hogy ezek a végzések vagy a tanács által hozott határozatok törvényellenesek, vagy a községnek kárt okoznak, akkor a végrehajtást fel kellett függesztenie és az ügyet a felettes közigazgatási hatóság elé kellett terjesztenie. Munkájáért a község anyagi viszonyaihoz mért évdíjat kapott, amelyet a községi pénztárból fizettek. Az utasítás mindemellett számos olyan előremutató intézkedést is tartalmazott, amelyek a centralizált államszervezet keretei között megteremtett modern, polgári közigazgatás nélkülözhetetlen elemei közé sorolhatók. Igyekezett kiküszöbölni többek között mindenfajta személyi összeférhetetlenséget. Előírta például, hogy egymással közeli rokonsági viszonyban lévők (apa és fia, após és veje, fiútestvérek stb.) nem lehetnek ugyanabban a községben egyszerre polgármesterek, díjas és díjtalan tanácsnokok, vagy élethossziglan alkalmazott tisztviselők és szolgák. Ha a polgármester vagy a választmányi tagok személyük vagy rokonságuk révén érdekelve voltak a napirenden lévő ügyben, a tárgyalásokon nem vehettek részt. Ugyanilyen 30
