Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A provizórium kora 1851–1853 - A községi igazgatás általános jellemzői
A község képviseleti szerveit a választmány és a tanács alkotta. Ezeknek létszáma a település lélekszámától függött. A községi választmány választás vagy kinevezés útján való megalakításáról a helytartó döntött. A községi választmányi tagságot, amelynek időtartama 3 évre szólt, minden községtag köteles volt elfogadni. A választmányban végzett munkáért ellenszolgáltatást nem kaptak. A választmány hatáskörét külön fejezet szabályozta. Ide tartozott többek között a községi házipénztár és az összes községi igazgatás alatt álló pénzalap és intézet előzetes költségvetésének megtervezése, számadásainak megvizsgálása és elfogadása, a községi pótadó kivetése, kölcsönök felvétele, a községi tulajdon elzálogosítása stb. A választmány javaslatot tehetett a polgármester és a tanács fizetésére, valamint az utóbbi életfogytig alkalmazott tisztviselőinek személyi állományára vonatkozóan, intézkedhetett a község határainak megváltoztatásáról, ingatlanok szerzéséről. Szerződéseket köthetett és pereket indíthatott a község nevében, engedélyezte az építkezéseket, gondoskodott a szegényekről, ezenkívül helyi szabályrendeleteket is kidolgozhatott. Végzéseit meghatározott esetekben a fölöttes hatóságok elé kellett terjesztenie jóváhagyás végett. Ez utóbbi kikötések főként a község gazdálkodását, vagyonának kezelését érintették, de a helyi szabályrendeletek életbeléptetéséről, a község határainak módosításáról, a polgármester és a tanács fizetéséről, valamint a tanács személyi állományáról is végső soron a megyefőnök, a kerületi főispán vagy a helytartó döntött. Az utasítás rendelkezett a választmány üléseinek rendjéről, a határozathozatal módjáról is. A tanács a díjtalan és díjas tanácsnokokból, a jegyzőből és a szükséges segédszemélyzetből tevődött össze. A díjas tanácsnoki állásokat pályázat útján töltötték be. A kinevezetteknek érteniük kellett a tanácsbeli ügykezeléshez, emellett más szolgálati viszonyban nem állhatták és jogászi gyakorlatot sem folytathattak. A tanács hatáskörét szintén külön fejezet rögzítette. Eszerint a tanács végrehajtotta a választmány végzéseit és minden olyan ügyben határozott, amely nem volt a választmánynak fenntartva. A község tulajdonára nézve közvetlen igazgatási hatóságként működött. Kezelte és nyilvántartotta a község ingó és ingatlan javait, s általában véve őrködött a község anyagi érdekei felett. A tanács vitte a választmány elé a következő évi költségvetés tervezetét és ugyancsak 6 nyújtotta be a számadásokat is. Meghallgatták véleményét a nem életfogytig alkalmazott 29
