Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A provizórium kora 1851–1853 - A községi igazgatás általános jellemzői

az addig földesúri hatalom alatt álló községek ezután véglegesen megyei fennhatóság alá tartoznak. Mindezek folytán a megye számára lehetőség nyílt a községek hatáskörébe tartozó ügyek felülvizsgálatára, a vagyonkezelés ellenőrzésére, az elöljáróság megfelelő összetételének kialakítására, tagjainak kinevezésére és leváltására. A megye állapította meg a költségelőirányzatokat és hagyta jóvá a számadásokat. Vigyázott a községi szervek törvényszerű működésére, intézkedett a községek szervezeti ügyeit, egyesítését, szétválasztását, egymás közti viszályait stb. illetően. Az irányítást a neki alárendelt járási hivatalok útján gyakorolta.46 A községek feletti felügyelet és ellenőrzés következetes érvényesítése, a rendeletek és utasítások szigorú végrehajtására való törekvés szükségessé tette a közigazgatás legalsó szintjének átszervezését. Ezért a rendszer működésének hatékonyabbá tétele érdekében azt a megoldást választották, hogy a járásokon belül a jegyzőségek új szervezetét építették ki, a szabad királyi és rendezett tanácsú városok jogállását pedig egy külön - de ugyancsak ideiglenesnek számító - rendelkezéssel szabályozták.

Az "Utasítás a községi közügynek ideiglenes szabályzására a Magyar Koronaország szabad királyi városaiban, s rendezett tanáccsal bíró egyéb községeiben"47 címet viselő, 1851. augusztus 18-án kelt rendelet 6 fejezetben, s ezen belül összesen 127 paragrafusban taglalta a szabad királyi és a rendezett tanácsú városok igazgatásával kapcsolatos tudnivalókat. Eszerint a község magában foglalja a tulajdonképpeni várost és a külvárosokat, valamint a község határain belül fekvő telkeket. A község lakosait három kategóriába (idegenek, községben tartózkodók és községi polgárok) sorolta. A két utóbbi osztály tagjai, akiket együttesen községtagoknak neveztek, csak ausztriai birodalmi polgárok lehettek. A községi közügyek intézésében ők vehettek részt, s a község által biztosított előnyöket is elsősorban ők élvezhették. Ennek fejében a közterhek arányos viselésére kötelezték őket, s más egyéb jogaikat és kötelességeiket is körülhatárolták. A községi polgárjogot a tanács ajánlatára a községi választmány adományozta, ennek elnyerését azonban meghatározott adóösszeg fizetéséhez kötötték. Idegeneknek a községben tartózkodó, de nem községtagként nyilvántartott személyek számítottak, akiknek jogállására vonatkozóan ugyancsak tartalmazott előírásokat az utasítás.

28