Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)
A katonai kormányzat időszaka 1849–1850 - Bizonytalansági tényezők
tisztséget töltötte be. Figyelemre méltó, hogy Kaiser Albert, Mayer Jakab és Fischer Simon személyében az izraeliták is képviseltették magukat a testületben. Kaiser Albert elnöke, Mayer Jakab és Fischer Simon pedig tagja volt annak az 1850. február 27-én létrehozott, s a helyi zsidó önkormányzat helyébe lépő ún. választmánynak, amely az új rendszerben kizárólag a vallási, s azzal kapcsolatos gazdasági ügyek tárgyalására kapott felhatalmazást.4' Mind a fizetett tisztviselőknek, mind pedig a tiszteletbeli tanácsosoknak kinevezésük után esküt kellett tenniük. Az utóbbiak közül azonban hárman, Koppány Ferenc, Stenadl Antal és Páslek Imre megtagadták a Ferenc József iránti hűségnyilatkozatot. Tanácsosi tisztségüket - mint ezt a későbbi tanácsüléseken való jelenlétük bizonyítja - ennek ellenére megtartották. Sőt, részt vállaltak az 1850. augusztus 2-án létrejött adókivető választmány munkájában is.42 A fenti "képviselet" és tanács felülről való kinevezése egy csapásra semmissé tette azokat az eredményeket, amelyeket az önkormányzati szervek választása terén, az 1840-es évek reformtörekvései folytán Zalaegerszegen sikerült elérni.43 Bizonytalansági tényezők A z új önkormányzati szervek kinevezése után a precíz hivatali munkától, a zökkenőmentes ügyintézéstől várt stabilizálást jó néhány bizonytalansági tényező megkérdőjelezte. Ezek egyikét a hivatali apparátus összetétele jelentette. Ha az 1850. június 18-án kinevezett elöljáróság és tiszteletbeli tanácsnokok együttes létszámát - összesen 28 fő - megvizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az ekkor hivatalba lépők 57,1 %-a részt vállalt valamilyen formában - vagy az elöljáróság, vagy a képviselő-testület tagjaként - a forradalom és szabadságharc idején a város irányításában. Ha az elöljáróság és a tiszteletbeli tanácsnokok testületét külön-külön nézzük, akkor ez az arány 50, illetve 60 %-ot tesz ki. Mindez azt mutatja, hogy a politikai megbízhatóság középpontba állításával a forradalomban kompromittálódtak kiszűrése után is jórészt a közügyek iránt korábban is érdeklődő, s adott esetben egy-egy városi hivatal megszerzéséért azelőtt is síkraszálló érdekcsoportosulások ügyintézési tapasztalattal rendel24
