Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A definitívum 1853–1860 - Változó idők

Zalaegerszegen 1859. szeptember 25-én ült össze a községtanács az április 24-i községi törvényben foglaltak megtárgyalására. Szabó Sámuel, Smalkovits Mihály, Molnár György, Háry József, Horváth Károly, Handler István, Mayer Jakab, Isoó Ferenc és Kaiser Zsig- mond községtanácsosokon kívül jelen volt még Duzár István polgármester, Donászy Ferenc városi tanácsos, Szigethy Károly titkár, a közbirtokosok képviseletében a korábbi választmányi tagok közül Koppány Ferenc és Bertalan József, a két eddigi városbíró, Pathy János és Ráizinger József, valamint Jákum Ferenc határfelügyelő és Takáts János. Rajtuk kívül a tanácskozáson készült jegyzőkönyv szerint még más, név szerint nem említett városi lakosok is megjelentek. Valójában tehát ez sem szigorú értelemben vett községtanácsi ülésnek tekinthető, hanem inkább olyan, kibővített jellegű tanácskozásnak, amely fontosabb kérdések tárgyalásakor már többször is előfordult. A tekintélyesebb személyiségek és a városi lakosok bevonását feltehetően most is az eldöntendő kérdés súlya indokolta. Arról kellett ugyanis nyilatkozni, hogy a város a községi törvényben említett városi vagy falusi községi szervezet közül melyiket kívánja a jövőben magára alkalmazni. A jelenlévők határozottan és egyértelműen a városi rendtartás mellett foglaltak állást. A nyilatkozattétel lehetőségét azonban arra is kihasználták, hogy véleményt mondjanak a községi igazgatás közel egy évtizedes működtetésének helyi tapasztalatairól. Egerszeg «eddig is mindenkor a mostani rendszc mellett saját belviszonyai rendezésében, s kiadásaiban is minden önkormányzástól megfosztva, s egyes kormányzási orgánumnak rendeletéinek, s ellenrendeleteinek kitéve, se igazi város, se valóságos falu nem lévén, az a legnyomasztóbb baja, hogy igen tetemes költséggel, s erőmegfeszítéssel kén[y]telen belíigyeit kezeltetni. S mégis az államhatóságokhozi eddigi viszonyai s függése miatt nevezetes kiadásai, s tetszőlegesen387 rendezett tanáccsal s községi képviselettel ellátása ellenére sem részesülhet saját belügyeinek független elintézésében több, s üdvösebb önkormányzással, mint a sokkal kevesebb kiadásaik mellett, s ezen város költségeit s terheit még nevükről sem ismerő szomszéd faluk." Ha a város a falusi rendtartás szerint szerveződne újjá, s ebből kifolyólag továbbra is a járás fennhatósága alá tartozna, akkor ezek az állapotok a jövőben is fennmaradnának, sőt talán súlyosbodnának, a város költségei pedig «haszontalanul, s saját belügyeinek független önkormányozhatása nélkül csak sza156