Foki Ibolya: Zalaegerszeg 1850-1860. - A város igazgatási szervezete és tisztviselői az abszolutizmus idején - Zalaegerszegi Füzetek 6. (Zalaegerszeg, 2000)

A definitívum 1853–1860 - Az egerszegi önkormányzat átszervezése

tartania. 1859 szeptemberében ez utóbbiról a megyefőnök egy, a helytartósági osztálynak szánt pár soros jelentésben csak annyit jegyzett meg, hogy »ellentétben a korábbi elöljárósággal eddigi ügyvitele minden vonatkozásban kielégítő és nagyon jó."275

Az 1850-es évek végén az árvaválasztmány felállításának munkálatai is tovább folytatódtak. A községtanács 1858. május 4-ei ülésén a felettes hatóságok kérdésére ki tudja hányadszorra jelentette már ki, hogy igenis, kész és hajlandó az árvabizottmányt létrehozni. A többször feltett kérdés sokadszori napirendre tűzése már az unalomig ismert téma volt a város igazgatásában az utóbbi években aktívan résztvevők előtt. Nem is tudták elhallgatni azt a megjegyzést, hogy »a városi községtanács e tárgyat, mely már annyiszor tárgyalva volt, sokkal közelebbről ismeri, hogysem a már több ízben kifejtett okainál fogva hozott határozatát megváltoztathatná."27'’ Egy héttel később, 1858. május 11-én a város két meghatalmazottjának kellett megjelenni a szolgabírói hivatalban újabb nyilatkozattétel végett. A községtanács 1858. május 7-i ülésén a két agilis tanácsost, Smalkovits Mihályt és Molnár Györgyöt bízta meg a város képviseletével. Egyúttal feljogosította őket annak kinyilatkoztatására, hogy »Zalaegerszeg m[ező]városa még azon esetben is, ha egyedül maga marad, s semmi helység hozzá nem csatlakozik, kész az árvabizottmányt felállítani, s az általa törvény szerént, vagyoni tehetségéhez mért, s elhatározandó költségeit egyedül fedezni." Mindennek vállalásához azonban a következő, figyelemre méltó feltételeket szabta a város: »Az árvabizottmány minden tagjai, hivatalnokai, s szolgája örökre, minden idegennek kizárásával, a községi képviselők által egyedül csak helybeli községi tagból választassák, s neveztessék ki, s tartassék fel. De mihelyt azonba[n] bármely befolyással idegen tag, vagy nem községi képviselet útján választott, s kinevezett helybeli községi tag lenne a választmányban mint árvaválasztmányi tag, hivatalnok, vagy szolga felveendő, s fizetendő, azonnal a bizottmányt megszünteti, magát minden kötelezettségtől felmentettnek tekinti a város, s a választmány további fenntartásától eláll. A választmányi tagok, s hivatalnokok fizetésének meghatározását is örökre fenntartja magának a város közönsége."277 Mondhatjuk úgy is, hogy azokat az önkormányzati jogokat, amelyeket a zömében az egykori liberális csoportosulás tagjaiból álló községtanács a város igazgatását illetően az adott politikai viszonyok miatt nem tudott megvalósítani, a létre151