Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben - Zalaegerszegi Füzetek 5. (Zalaegerszeg, 1998)
Zalaegerszeg az 1840-es években
lakosa volt, többségében katolikus, és mindössze 3 református, valamint 349 izraelita.2 Zala megye 1831-ben készített útikönyve - az utak mentén fekvő települések rövid ismertetésénél - gyakorlatilag ezzel megegyező népességgel számolt. Ekkor 3457 lelket; 3098 katolikust, 354 zsidót, 2 reformátust és 3 evangélikust jegyeztek fel a városban.3 Fényes Elek 1847-ben megjelent statisztikája szerint jó egy évtizeddel később már 3944 lakosa volt Zalaegerszegnek.4 Az 1840-es évek derekán 59 elismert nemességig és egy kétséges nemességű család élt Zalaegerszegen, ösz- szesen 176 felnőtt nemes férfival.5 A mezőváros nem nemes népességének összeírása 1847-ben 695 családot vett számba. A város 2903 nem nemes lakosából a férfiak száma némiképp meghaladta a nőkét; az előbbiek 1497-en, míg az utóbbiak 1406-an voltak. A férfiak közül 615-en még gyermekek voltak. A 882 felnőtt férfiból 18 fő tartozott a tisztviselők és előkelőbbek, 265 a polgárok és kézművesek, 35 a nemesek szolgái, 52 a parasztok, 512 pedig a nincstelen zsellérek, egyéb lakosok és kertészek közé. Az összeírás csak a férfiak vallási összetételét részletezte, a lakosság teljes vallási megoszlásának arányát azonban e számok is jól érzékeltetik. Ezek szerint katolikus 1325, evangélikus 16, református 17, izraelita pedig 139 férfi volt.6 Az 1850-es évek elejének hivatalos népességi statisztikája szerint Zalaegerszeg lakossága a szabadságharc után némiképp megcsappant. A 3485 főnyi összlakosságon belül az 1820 főnyi női népességhez képest jelentősen alulmaradt a férfiak létszáma, ők mindössze 1665-en voltak. Vallási összetétel tekintetében Zalaegerszeg lakossága az alábbi képet mutatta: 2911 fő a katolikus vallást, 3 a református, 7 az evangélikus hitet gyakorolta, míg 564-en izraeliták voltak. A város lakossága szinte teljes egészében magyar nemzetiségű volt, csupán az iparosok között akadt 16 német/ Rajtuk kívül még a viszonylag nagy létszámú, és önálló közösséggel rendelkező zsidóság egy része beszélhette a német nyelvet. Iparát és kereskedelmét, egész gazdaságát, kiváltképp pedig vonzáskörzetét tekintve Zalaegerszeg ugyancsak elmaradt a legfejlettebb zalai településektől, Nagykanizsától és Keszthelytől. Népessége túlnyomórészt a mezőgazdaságból élt, önellátáson túl azonban kevés felesleget termelt. Nem véletlen, hogy Fényes 8
