Molnár András: Zalaegerszeg 1848-1849-ben - Zalaegerszegi Füzetek 5. (Zalaegerszeg, 1998)

Zalaegerszeg az 1840-es években

kb. 8000 lakosára terjedt ki, elsősorban azokra a falvakra és kisebb mezővárosokra, ahol elenyésző számú kézműves és kereskedő élt. Zalaegerszeg 181 kézművese 1828-ban 36 féle mesterséget folytatott. A mesterek - kevés kivétellel - folyamatosan, egész éven át dolgoztak. Egyharmaduk legalább egy, nyolcán közülük több mesterlegényt is foglalkoztattak. A város lakosságához képest igen magas, a nagyobb városokra jellemző arányú volt az építőiparban dolgozók létszáma. Zalaegerszegen 23 olyan mesterséget is űztek, amelynek képviselői a város vonzáskörzetébe tartozó más településeken nem dolgoztak. Legnagyobb számban az alábbi mesterségek fordultak elő Zalaegerszegen: 34 csizmadia 14 segéddel, 30 takács 5 segéddel, 14 szűcs 3 segéddel, 12 szabó 4 segéddel, 9 szűrszabó 5 segéddel, 6 asztalos 1 segéddel, végül 5 bognár 3 segéddel. A városkörnyék ellátásában nagy szerepük volt a mezővárosban élő kereskedőknek is. 1828-ban 17 kereskedőt és 3 fogadóst írtak össze Zalaegerszegen. Volt közöttük ló-, bőr-, vas-, és dohánykereskedő, több aprócikk-kereskedő, valamint három vásározó és egy-egy élelmiszerárus ill. sóárus is. A kereskedők túlnyomó többsége természetesen Zalaegerszegen is a zsidók közül került ki. Zalaegerszeg kézművesiparának termékei valamint a messzi földről ideszállított egyéb iparcikkek és élelmiszerek a város piacterén tartott hetivásárok alkalmával cseréltek gazdát, míg a kilenc nagyobb, országos vásáron elsősorban lovakat és szarvasmarhákat adtak-vettek. Az országos vásárok alkalmával Zalaegerszegre hozták portékáikat a nyugat-dunántúli mezővárosok kézművesei is.111

Zalaegerszeg talán az oktatás, művelődés és kulturális élet tekintetében maradt el leginkább Keszthelytől és Nagykanizsától. Működött ugyan a városban egy elemi iskola, melynek 1848-ban már 217 tanulója volt - sőt a helybeli izraeliták is fenntartottak egy saját elemi iskolát továbbá itt nyitotta meg kapuját 1847- ben Zala megye első kisdedóvója, gimnáziumot azonban többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült alapítani." Zalaegerszeg polgárainak reformkori társasélete pangott; csupán az 1830-as évek végén alakított olvasóegylet adott némi lehetőséget a közösségi művelődésre és szórakozásra. A polgári egylet az úgynevezett Festetics-féle házat bérelte ki, és a tagoktól kölcsönkapott búto10