Oroszy Zoltán: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története - Zalaegerszegi Füzetek 4. (Zalaegerszeg, 1985)

Előszó (Jári Ferenc) - I, Zalai helyzetkép, kulturális örökségünk, az utolsó háborús évek

Zalai helyzetkép, kulturális örökségünk, ai utolsó háborús évek Az ország délnyugati csücskében elhelyezkedő Zala megye a kultúra területén is az ország egyik legelhagyatottabb része volt. Hajós Kálmán, Zala megye egyik országgyűlési képviselője 1930. április 11-én a képviselőház pénzügyi bizottságában többek között a 'következőiket mondta: „Az anaílfabéták aránya Zala megyében a legmagasabb. A lakosság 17 százaléka írástudati art. (. . .) Ezt elsősorban a nyomor, a kevés iskola, a rossz utak és közlekedési viszonyok okozták."

1 A fentiekhez hasonló általános megállapítást tett az MSZMP Zala megyei Bizottsága 1958-ba<n, amikor elemezte a megye kulturális helyzetét: ,,Kulturális örökség ünik: tudatlanság, szellemi elesettség jellemezte Zala megye kulturális múltját. A gazdasági nyomorral együtt járt a megye urai érdekeinek megfelelő szellemi nyomorítás is a kizsákmányolt dolgozók felé. A negyedszázados ellenforradalmi rendszer kultúráját a népellenség, az uralkodó osztály kiváltságos helyzetének biztosítására törekvés, a nacionalizmus és sovinizmus, a klerikalizmus jellemezte. 1930-ba<n a megyében 24 892 a'nalfaibéta voit. Villany nélküli falvaikbam, sártengerben, nyomortanyák cselédházaibam, minden művelődési lehetőségtői elzárva élt a megye dolgozóinak zöme. A nagy analfabétizmus felszámolása érdekében szinte semmit sem tettek. 1940—41. évben mindössze 3 írni-olvasni tanító tanfolyamot szerveztek, ahol tizenegyen tanultaik meg írni és olvasni."

2 A szomorú sorok sajnos nagyon is igazaik voltaik. Ebből a kulturális örökségből alig emelkedik ki az akkori Zalaegerszeg, amely csak 1885. május 13-án 'lett rendezett tanácsú város. Késc-kb is a kishivatalnok, kereskedő és kisiparos jellegű városkának némi rangot csak az adott, hogy a 18. századtól megyeszékhely. Jellemző, hogy ipara a három kisteljesítményű téglagyáron és néhány munkással dolgozó kisipari üzemén kívül nem voit. Az iparosodás elmaradottsága eleve lehetetlenné tette, hogy megyén belül Zalaegerszeg vezető szerephez jusson. Ezt tetézte a fővárostól való távolsága, azzail vasúti szárnyvonalas kapcsolata, úthálózata, ami miatt az országos vérkeringéstői szükségszerűen ennyire távolra került. Gazdasági helyzete — általánosnál nagyobb elmaradottsága — döntően befolyásolta a megyeszékhely város kulturális helyzetét. A zömében hivatalnokokat magába tömörítő város legnagyobb iskolafenntartója az állam voit, de mellette az egyháznak is tekintélyes szerep jutott. Ezek a tényezők jelentősen közreműködtek aibban, hogy megyeszékhely rangja ellenére a megyén belül inkább Nagykanizsa rendelkezett jelentősebb kulturális hagyományokkal.