Oroszy Zoltán: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története - Zalaegerszegi Füzetek 4. (Zalaegerszeg, 1985)

Előszó (Jári Ferenc) - I, Zalai helyzetkép, kulturális örökségünk, az utolsó háborús évek

Háború utolsó évei Szegényes kulturális örökséggel érkeztünk el a második világháború időszakához. 1941-ben 13 967 fő volt a város lakossága. A kis város iskolai ellátottsága átlagos: —' I. körzeti Álilami elemi iskola (a mai Dózsa György ált. iskola udvari szárnya). — II. körzeti Állami elemi iskola (volt Jókai Mór Általános Iskola épülete, ma Csány László Közgazdasági Szakközépiskola régi szárnya). — Notre Dame női Kanonok és Tainítórend „Gróf Kilebelsberg" róm. kat. tanítóképző intézete (leányliceummal, polgári leányiskolával és leány elemi népiskolával!, interna tussal, ma: Pénzügyi és Számviteli Főiskola épülete). — Zailaegérszegi Állami Horthy Miklós Polgári Fiúiskola (ma Petőfi Sándor ált. iskola régi szárnya). — Zalaegerszegi Állami Horthy Miklósné Polgári Leányiskola (ma Ady Endre ált. iskola régi szárnya). — Zalaegerszegi Állami Főgimnázium (ma Zrínyi Miklós Gimnázium). Az oktatás 'körülményei egyre nehezebbek lettek. A férfi pedagógusok jelentős százaléka bevonult, a városi gyerekek életkörül m énye egyre nehezebb. Az oiktatási feltételek a téli tüzelőhiány, a fokozódó légiriadók miatt egyre akadozábbak. „Tanulóinknái általában lazult a szorgalom, és az előmenetel üteme csökkent. A mértéket — a múlthoz viszonyítva le kellett szállítanunk. Az elég gyakori légiriadók néhány tanulóra zavaró hatássá! voltak. A háborús ellátás nem látszott meg a tanulókon, mert legnagyobb részt faluról jártak be, s ott jobbak az élelmezési viszonyok. Ruházattal, cipővel, tanszerekkel az ellátottság a háborús viszonyokhoz mérten kielégítő volt. A legnagyobb hiány a kézimunkaanyagnál fordult elő, annak pótlásául kukorica csőhéjat használtunk, de ebből sem szerezhettük meg a szükséges mennyiséget. A hadbavonultak gyermekeiről állandó gondoskodás történt."

3 írták a Polgári Leányiskola évkönyvében. De hasonlókról tudósít a tanítóképző ránkmaradt feljegyzése is. „Megkezdtük a munkát 1943. november 3-án, 1944. március 31-én utolsó tanítási nap, április 1-én éwégi osztályozó értekezlet, 4-én tanulmányi értesítők kiosztása, záróértekezlet".

4 A sietség oka bizonyos mértékig érthető is. „Háborús keretek között élünk. Az iskola modern épülete hadikórház céljaira volt lefoglalva a folyó esztendőben is. 1942-től mind a négy osztályban párhuzamos polgári iskolát részben az internátus átengedett és átalakított tantermeiben és az állami polgári fiúiskolában helyeztük el. így folyik a tanítás immár 2. esztendeje. A tanulók száma 175, tantestületé 14 fő."

5 írták a tanítóképző évkönyvében. Hogy ebben az időben kik is jártak a polgári leány, ill. fiúiskolába, ahhoz érdemes megnézni a szülök foglalkozása szerinti megoszlást. A feljegyzések szerint mindkét iskola tanulóinak többségét a bejáró tanulók adják.