Oroszy Zoltán: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története - Zalaegerszegi Füzetek 4. (Zalaegerszeg, 1985)

Előszó (Jári Ferenc) - II. Az iskolák helyreállítása, a tanítás megindítása, az általános iskolák létrehozása, a pedagógus képzés és továbbképzés beindulása, az iskolai demokratizmus kezdete (1945—1947)

felemelt részét ma sem kaptuk meg. Természetesen elmaradt a szeptemberi is és már októbernél tartunk. . ,"

39 A korabeli bonyolult fizetési helyzetre mutat rá egy másik tankerületi főigazgatói leirat: „Kóbor Vilmos zalaegerszegi állami gimnáziumi tanár részére 1945. évi 5080/M. E. sz. rendelet 8. §-ban foglalt rendelkezés alapján megállapított élelmezési illetmény (50%-os fizetés a IX. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő 8,750 P) teljes lakáspénz (200 P), teljes lakbérbótlék (50 P) és a feleség, valamint 2 gyerek után járó családi pótlék (2,250 P) címén az 1945. évi szeptember hó 1-től terjedő időre összesen: 11 250 pengőt, 1945. évi november hó 1-től pedig 6 750 pengőt engedélyezek."

40 És, hogy ezek a körülmények még nem a legnehezebbek az országban, bizonyítja az, hogy Zalaegerszeget is, mint még viszonylag ellátott területet — érinti az a rendelet, amely az éhező budapesti gyerekek ideiglenes vidékre telepítéséről intézkedik. Ez a VKM 83 529'1945. sz. leirat jelzi, hogy „Zalaegerszegre Budapestről 50 tanköteles érkezett, lakásról az iskola igazgatója gondoskodik."

41 Közben tanfelügyelői felhívásra keresték az olyan pedagógusokat, akik hajlandók más, már meglevő nyelvtudásuk alapján orosz nyelvet megtanulni, oktatni. „Zalaegerszegről Kóbor Vilmosné jelentkezett orosz nyelvtanfolyamra."

42 A tanévnyitó értekezletek a körülmények ellenére megkezdődtek. Mindenki nagy izgalommal várta az első új tanév megkezdését, abból csak még annyit éreztek, hogy valami újat kell kezdeni. Számtalan kérdés tódult gondolatban elő, ezek közül is talán a legnagyobb kérdőjel az általános iskola volt. Az I—II. összevont körzeti iskolák tanévnyitó tanácskozására 1945. szeptember 5-én került sor. Ezen Matkovics Lajos igazgató bejelentette az általános iskola bevezetését: „A népiskola 1—IV. osztálya változatlan. Az V. osztály, valamint a gimnázium és polgári iskola I. osztálya egy tananyaggal nyílik meg,"

43 majd utalt a helyi viszonyokra és az iskola közvetlen feladatait említette: „helyben a következőképpen oszlanak meg az osztályok: a gimnáziumban, a fiú és leány polgári iskolában, valamint az I. és II. körzeti népiskolában nyílik meg az V. osztály."

44 Egyben sajnálattal állapította meg, hogy a feltételek romlottak, hiszen „a hatóság az I. körzeti iskolát igénybe vette, ezért a tanítás délelőtt-délután váltakozva mindkét körzetnek a II. körzeti iskolában indul."

45 Még egy eddig szokatlan rendeletet ismertet, amely szerint bevezették: „a fiúk és leányok együttes oktatását."

46 Az ismertetést követő vita természetesen az általános iskola körül bontakozott ki, amelyek végén ismertette az igazgató az új 5. osztály óratervét is: „Az általános iskola 5. osztályába a következő óraterv szerint kell tanítani: hittan 2, magyar nyelv és irodalom 6, föld- és néprajz 3, természeti ismeretek 3, számtan 4, rajz 2, testgyakorlat 2, ének 2, mindennapi kérdések 1 és szabad foglalkozás (mezőgazdasági, kertészeti, ipari gyakorlat, kézimunka, háztartási gyakorlat, élő idegen nyelv, latin, zene stb. . .) 5 óra összesen heti 30 óra."

47 A társadalmi átalakulás kezdő lépéseit természetszerűleg az oktatás területén is meg kellett tenni. Az új utat ikereső pedagógusnak sürgetően szüksége volt továbbképzésre, átképzésre. A tankönyvek még a régiek, el kellett hagyni, át kellett értékelni a benne foglaltaikat. Központilag egymás után szervezték az átképző tanfolyamokat. Először az iskola felügyeletet készítették fel. Érdekes bepillantást nyerni egy ilyen tanfolyam tematikájába :