Oroszy Zoltán: A zalaegerszegi általános iskolák negyedszázados története - Zalaegerszegi Füzetek 4. (Zalaegerszeg, 1985)

Előszó (Jári Ferenc) - II. Az iskolák helyreállítása, a tanítás megindítása, az általános iskolák létrehozása, a pedagógus képzés és továbbképzés beindulása, az iskolai demokratizmus kezdete (1945—1947)

Icus Kultúrházban és az Ipartestületben és 1 tanterem délután az együk tanító magánlakásában. Az I. körzeti általános iskola l-ll—

III. osztály tanulói hetenként háromszor, a II. körzeti általános iskola l-ll. osztály tanulói hetenként 3 napon járnak iskolába. A többi osztályokban egyelőre nincs tanítás. Az illetékes katonai hatóságokkal való tárgyalás eredményeként jelentem, hogy Pál Sándor százados, fogolytábor parancsnok tájékoztatása szerint bármely pillanatban várható nagyobb fogolyszállítmányok megérkezése, amelyeknek elhelyezésére az összes iskolaépületre szükség van és azokat beszállásolás céljára állandó előlkészül étben kell tartani. Ennek következtében egyenlőre az iskolákat a.'lefoglalás alól mentesíteni nem lehet." A háború okozta körülmények igen nagy nehézségeket állítottak a folyamatos tanítás elé. A különböző külföldi segélyszervek adományai néha vidékre is e!-eljutottak. Ezek előzményeként a Tankerületi Főigazgató kérdőíves felméréseket kér az iskoláktól. Az ezekre adott válaszok tükrözik is a valós helyzetet. A néhány megmaradt felterjesztés egyike: ,, Hivatkozással a 37/7/1945/46. sz. leiratra és a VKM 25 726/1946. V. ü. o. számára, tisztelettel felterjesztem a Notre Dame római katolikus leányiskolánk kimutatását a kérdőpontokra, a Vöröskereszt segítő mozgalom számára. Az orvosi jelentést is tisztelettel mellékelem. Zalaegerszeg, 1946. március 4. Dr. Brauneaker Marie du Sacré Coeur ig." „Kimutatás 1. Az iskola székhelyét milyen háborús károk érték, a lakások hány %-a vált lakatlanná ? 30 épület teljesen elpusztult 298 megsérült 3% lakatlanná vált 2. Az iskola tanulólétszáma: 375 3. A tanulók életkora: 10—16 évig 4. A tanulók szociális helyzete: általában szegények. A tanulók fele városi kishivatalnok, tanító, tanár, munkás, -kisiparos, napszámos; a másik fele falusi tanító, szegénysorsú földműves, a legtöbbje rászorul a segítség valamilyen formájára. A városi élelmezés nagyon gyenge. Sok tanulónak nincs cipője, a rendelkezésükre álló 1—2 ruha is elvásott már, pótlásukra a legtöbbnél nincs remény." 5. Hány tanuló vesztette el édesatyját? 12 6. Hány tanulónak semmisült meg részben, vagy eg észben az otthona? 45 7. Hány tanuló szorul ruházatra? 98 8. Hány tanuló szorul étkeztetésre? 53 városi 9. Jegyzet: a falusi tanulók étkeztetésre nem járnának be, ezek közül 6 szorulna élelmezési seg ítség re."

33 Egy ilyen segélyről tudósít a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt leirata is: „közöljük, hogy a Vöröskereszt Egyletek Ligája útján a Kolumbiai Ifjúsági Vöröskereszttől cukoradomány érkezett a nélkülöző magyar tanulóifjúság részére. Ebből az adományból a Főigazgató Úr hatáskörébe tartozó vármegyék részére végrehajtó bizottságunk 5 mázsát tud juttatni."

34