Benczéné Nagy Eszter - Fülöp István - Markó Imre Lehel: Zalaegerszeg utcanevei - Zalaegerszegi Füzetek 3. (Zalaegerszeg, 1977)

Bevezető

dalom jelesei emlékének áldozni kíván ... A városban 19 utca homlokzatán hirdeti egy-egy író, költő neve, hogy közönsége megbecsüléssel adózik a nagy magyar értékek szelleme iránt. . ." Az irodalmi utcanévadás egyik szubjektív oka volt, a város polgármesterének Baráth Ferencnek irodalmi érdeklődése, aki többek között Kosztolányi Dezsőről írt monográfiát. Most már csak az a kérdés — ami napjainkban is érvényes —• hogy valóban az író, költő vagy „nagy" ember megbecsülésének jele-e, ha egy girbe-gurba sáros utcát elneveznek róla? A városban még 1948-ban is elég sok olyan utca volt, amelynek nevét meg kellett változtatni, persze ez nemcsak Zalaegerszegen volt így, hanem országszerte. Erre hívta fel a figyelmet a belügyminiszter, amikor is kérte a városok vezetőit, hogy a demokratikus eszmékkel össze nem egyeztethető utcaneveket záros határidőn belül változtassák meg, a munkát ne ötletszerűen végezzék, hanem a város minden utcáját vizsgálják meg. Az új nevek megválasztásánál a politikai szempontokon kívül, messzemenőleg vegyék figyelembe a helytörténeti szempontokat is. A fenti rendelet értelmében egy sor utcának a neve változott meg: stb. Ezek az utcanévváltozások azonban mégsem mondhatók teljesen következetesnek, mert önkéntelenül felmerül a kérdés, indokolt volt-e a Püspöki Grácián utca, a Kazinczy Ferenc tér nevének megváltoztatása, amikor Bíró Márton és Pázmány Péter neveit mint utcaneveket meghagyták?! Nem egy esetben a tömegszervezetek is éltek az utca névváltoztatás javaslatának jogával. 1948-ban a Szabad Szakszervezetek Szakmaközi Bizottsága képviselője kérte, a Hegyi utca nevének Fürst Sándorra, a Kert utca nevének Sallai Imrére való változtatását, amelyeket el is fogadtak, és egyidejűleg a Perlaki utcát Bokány Dezsőről, a Garam utcát Garami Ernőről, az Ipoly utcát Kabók Lajosról, a szovjet Hősi Temető mellett elmenő névtelen utcát pedig Karácsony Sándorról nevezték el. A Magyar Eszperantó Egyesület kérte, hogy legyen a városban Eszperantó utca is, a képviselőtestület az Alsó utcát javasolta így elnevezni, amit el is fogadtak, de a köztudatban nem terjedt el. 1949-ben a polgármester előterjesztése alapján a bolgár nép vezére emlékére a Béke Liget nevét Dimitrov kertre változtatták, de ez az elnevezés szintén nem került be a köztudatba. Közvetlenül a háború után sem történt nagyobb területi növekedés, csak a már meglevő utcákat építették jobban be, vagy esetleg hosszabbították meg, illetve korszerűsítették. Az Átlós utca (Lenin út) a Temető út (Göcseji út) a Berzsenyi Dániel utca és a Gasparich Márk utca ekkor kapott korszerű burkolatot, de a fejlődésre a lassúság, a vontatottság jellemző, ami érthető is hiszen sokkal fontosabb és más jellegű problémákat kellett megoldani. Apponyi Albert utca Kazinczy Ferenc tér Püspöki Grácián Prohászka Ottokár Pozsonyi út Mártírok útja Marx tér Garbai Sándor utca Lőrinc barát Hock János utca