Benczéné Nagy Eszter - Fülöp István - Markó Imre Lehel: Zalaegerszeg utcanevei - Zalaegerszegi Füzetek 3. (Zalaegerszeg, 1977)

Bevezető

A fordulat éve — a népi demokratikus forradalom győzelme után indult meg a város előbb lassú ütemű, majd a 60-as években felgyorsult, igen dina­mikus fejlődése. 1952-ben a tanácsüléseken már több felszólaló hangsúlyozta: ,,A hctalmas arányú fejlődés és a meg növekedett gépkocsi forgalom magá­val hozza az utak fokozott igénybevételét. Ezért biztosítanunk kell az fokozott karbantartását és állandó javítását. Megnyitottuk a gyalogjárók részére a Pe­tőfi utca folytatását, amely a Mártírok útjával köti össze. Utak, hidak karbantar­tására, illetve helyreállítására, eddig több mint 160 000 Ft-ot fordítottunk. Ebből az összegből kiskockakővel burkoltuk a Sütő utcát, kiépítettük az Átlós utca (Le­nin út) torkolatát, a Mátyás király utca, Eötvös József utca, Tompa utca, Bozót utca (Balatoni út), Arany János utca, Fürst Sándor utca burkolatát egészéb&n vagy részben megjavítottuk. Elvégeztük a Zala mellett levő utcák feltöltését. Az Ebergényi utat földtöltéssel láttuk el, és a vízlevezető árkait kitisztítottuk, a Köl­tői Anna telep, a Gönczy Ferenc utca továbbá a ruhagyári bölcsődéhez vezető gyalogjárót kiépítettük." A szocialista építésnek ebben a kezdeti szakaszában az utcanévadás üteme lelassult, hiszen az ötvenes évek elejéig nagyobb lakásépítkezés nem volt. A sze­mélyi kultusz idején szokássá vált élő személyekről is utcát elnevezni pl.: Sztá­lin, Rákosi, Tolbuchin. Míg a városban 1945—50 között 37 lakás épült, addig 1957-ben 188 lakás, amely azt is jelentette, hogy nemcsak a városbelső épült, hanem új külterülete­ket is csacoltak a város területéhez, amely több új utca megnyitását és elneve­zését tette szükségessé. így pl. ekkor nyitották meg a Katona József, Tóth Árpád, Felszabadulás utcákat, de régi utcaneveket is változtattak meg, a Mező utcát Garbai Sándorról, az Átlós utcát Leninről, a Síp utcát Komját Aladárról nevez­ték el. Ez a pár kiragadott példa is jól mutatja, hogy az utcanévadásban még ekkor is a személyekről való elnevezés dominált. Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején a város fejlődése területileg a Ruhagyár környékére tolódott el. A Ruhagyárral szemben elterülő szántófölde­ken a területrendezés 600 lakásnak biztosított építkezésre alkalmas teret, s emelkedtek sorban a modern házak — mai szemmel nézve már nem éppen szépnek és változatosnak mondható stílusban. Az 1960-as várostérkép már je­lentősebb területi növekedést mutatott. A Mátyás király utca és a köztemető közti terület került kiosztásra, számtalan új utcát nyitottak meg itt ezekben az években: Népköztársaság útja, Olajmunkás utca, Átalszegett utca, Landler Jenő utca, Gorkij, Makarenko utcák stb. Itt többnyire kertes házak épültek, az ezek­ben az években falvainkban is elterjedt sátortetős négyzetalakú épületekkel. Az így kialakult egyhangú városképen csak a növényzet változatossága segít vala­mit. Ez a rész volt az alapja a város kertvárosi negyedének, amely az 1960-as évek vége felé szintén dél felé növekedett, összeépülve a KISZ-teleppeL A Pá­terdombon a mai Szegfű utca kezdeti szakasza már megvan, megnyitották a Hor­váth István, Fenyő utcákat és a Báthori István utca is tovább épült észak felé a vasútig, valamint a Pázmány Péter utca is észak felé tovább növekedett. Itt ké­szült el a város első vízvezeték hálózata is. A megindult dinamikus gazdasági fejlődés rányomta bélyegét a városképre is. A lakásépítés üteme felgyorsult. 1962-ben a Landorhegyi lakótelep helyén még kukorica zöldéit, 1969—-70-ben

Next

/
Thumbnails
Contents