Benczéné Nagy Eszter - Fülöp István - Markó Imre Lehel: Zalaegerszeg utcanevei - Zalaegerszegi Füzetek 3. (Zalaegerszeg, 1977)

Bevezető

Ez azonban gyakorlatban végül is nem realizálódott, mint ahogy a Rákóczi Fe­renc út nevének Hitler Adolfra változtatása sem. Megtörtént viszont a Sikátor (Táncsics Mihály) utca elnevezése Ferry Oszkárról. A 'két világháború közötti építkezések körül a legjelentősebb volt a Notre Dame apácazárda, valamint a ferences rendház és templom építése, a régi kvártélyház bővítése, az OTI rendelőintézet, a Pénzügyi Igazgatóság (Megyei Tanács) és még néhány más középület felépítése. A város fejlődésének gátat ve­tett a Vizslarét és a Tüttősy, valamint a Petőfi Sándor és Bíró Márton, Berzsenyi Dániel utcák négyszögébe eső pocsolyás, posványos terület, amelyet eddig rét­nek használtak. Az utcák csatornázását sem oldották meg korszerűen és az egészségügyi körülményeknek megfelelő módon, hiszen a vízelvezetést nyitott árkok segítségével eszközölték, amelyek sem esztétikusak, sem higiénikusak nem voltak. Az utcák is igen porosak, kevés utcában volt kövezett járda pl.: a Wlas­sics Gyula utcában, (Ady Endre utca) ekkor burkolták a Batthyány Lajos utcában a gyalogjárót, de csak az örményi utcáig (Budai Nagy Antal utca) 1932-ben ka­pott burkolatot végig az Apponyi Albert utca (Mártírok útja) hasonlóan a Já­kum Ferenc utca is. 1933-ban kis bazalt kőkockákkal burkolták 1 V2 km hosszan a Kazinczy Ferenc teret, (Marx Károly tér) járda épült a Szeglet és Kisfaludy Sándor utcákban is. Történtek lépések a városkép változtatására is, de nem sok eredménnyel. Zalaegerszeg a háborúig nem sokat változott, lakossága alig nö­vekedett, ipara nem számottevő, még mindig igen falusias, de azért sokkal szebb mint a századfordulón. 1945. március és április elején lezajlott hadműveletek felszabadították a várost, megkezdődhetett az új élet, illetve akkor a társadalmat érintő összes te­rületen létre kellett hozni az élet megindításához szükséges létfontosságú felté­teleket. Kezdve a termelés minél hamarabbi beindításától, az egészségügyi, köz­igazgatási, vagyonbiztonsági, közellátási és egyéb tevékenységekig. Természetes, hegy ezek mind fontosabbak voltak, mint az esetleges korszerűtlenné vált utcák elnevezésének megváltoztatása, amelyekre azonban a nehézségek ellenére sem kellett sokat várni. Az utcanevek történetében a felszabadulás után az első ada­tokat 1946. január 28-án jegyezték be a Közgyűlési jegyzőkönyvbe. Ekkor említik a Werbőczy István út helyett a Dózsa György utca nevet. Ezek után több utca nevét változtatják meg, így a következőket: Ezek a névváltoztatások már alkalmazkodtak a megváltozott politikai körül­ményekhez. 194ó. november 29-én egyhangúlag fogadták el az Erzsébet királyné utca nevének megváltoztatását Kosztolányi Dezső utcára „Zalaegerszeg város mindig kegyelettel juttatja kifejezésre utcái elnevezésében, hogy a magyar iro­Mussolini tér Horthy tér IV. Károly utca Wlassics Gyula utoa Tisza István tér Ferry Oszkár utca Béke liget Somogyi-Bacsó tér József Attila utca Ady Endre utca Bajcsy-Zsilinszky Endre tér Táncsics Mihály utca

Next

/
Thumbnails
Contents