Benczéné Nagy Eszter - Fülöp István - Markó Imre Lehel: Zalaegerszeg utcanevei - Zalaegerszegi Füzetek 3. (Zalaegerszeg, 1977)

Bevezető

Ez azonban gyakorlatban végül is nem realizálódott, mint ahogy a Rákóczi Ferenc út nevének Hitler Adolfra változtatása sem. Megtörtént viszont a Sikátor (Táncsics Mihály) utca elnevezése Ferry Oszkárról. A 'két világháború közötti építkezések körül a legjelentősebb volt a Notre Dame apácazárda, valamint a ferences rendház és templom építése, a régi kvártélyház bővítése, az OTI rendelőintézet, a Pénzügyi Igazgatóság (Megyei Tanács) és még néhány más középület felépítése. A város fejlődésének gátat vetett a Vizslarét és a Tüttősy, valamint a Petőfi Sándor és Bíró Márton, Berzsenyi Dániel utcák négyszögébe eső pocsolyás, posványos terület, amelyet eddig rétnek használtak. Az utcák csatornázását sem oldották meg korszerűen és az egészségügyi körülményeknek megfelelő módon, hiszen a vízelvezetést nyitott árkok segítségével eszközölték, amelyek sem esztétikusak, sem higiénikusak nem voltak. Az utcák is igen porosak, kevés utcában volt kövezett járda pl.: a Wlassics Gyula utcában, (Ady Endre utca) ekkor burkolták a Batthyány Lajos utcában a gyalogjárót, de csak az örményi utcáig (Budai Nagy Antal utca) 1932-ben kapott burkolatot végig az Apponyi Albert utca (Mártírok útja) hasonlóan a Jákum Ferenc utca is. 1933-ban kis bazalt kőkockákkal burkolták 1 V2 km hosszan a Kazinczy Ferenc teret, (Marx Károly tér) járda épült a Szeglet és Kisfaludy Sándor utcákban is. Történtek lépések a városkép változtatására is, de nem sok eredménnyel. Zalaegerszeg a háborúig nem sokat változott, lakossága alig növekedett, ipara nem számottevő, még mindig igen falusias, de azért sokkal szebb mint a századfordulón. 1945. március és április elején lezajlott hadműveletek felszabadították a várost, megkezdődhetett az új élet, illetve akkor a társadalmat érintő összes területen létre kellett hozni az élet megindításához szükséges létfontosságú feltételeket. Kezdve a termelés minél hamarabbi beindításától, az egészségügyi, közigazgatási, vagyonbiztonsági, közellátási és egyéb tevékenységekig. Természetes, hegy ezek mind fontosabbak voltak, mint az esetleges korszerűtlenné vált utcák elnevezésének megváltoztatása, amelyekre azonban a nehézségek ellenére sem kellett sokat várni. Az utcanevek történetében a felszabadulás után az első adatokat 1946. január 28-án jegyezték be a Közgyűlési jegyzőkönyvbe. Ekkor említik a Werbőczy István út helyett a Dózsa György utca nevet. Ezek után több utca nevét változtatják meg, így a következőket: Ezek a névváltoztatások már alkalmazkodtak a megváltozott politikai körülményekhez. 194ó. november 29-én egyhangúlag fogadták el az Erzsébet királyné utca nevének megváltoztatását Kosztolányi Dezső utcára „Zalaegerszeg város mindig kegyelettel juttatja kifejezésre utcái elnevezésében, hogy a magyar iroMussolini tér Horthy tér IV. Károly utca Wlassics Gyula utoa Tisza István tér Ferry Oszkár utca Béke liget Somogyi-Bacsó tér József Attila utca Ady Endre utca Bajcsy-Zsilinszky Endre tér Táncsics Mihály utca