Müller Veronika: Az egerszegi vár a XVII. Században - Zalaegerszegi Füzetek 2. (Zalaegerszeg, 1976)

ZALAEGERSZEG A XVII. SZÁZADBAN - A vár erődítése

zadban a zalai várak között jelentős szerepet töltött be, és a többi zalai várhoz képest viszonylag erős volt, ezt a számokon kívül az is bizonyítja, hogy időnként más várak kisegítésére Egerszegről küldenek hosszabb rövidebb időre katonákat.-' Persze hangsúlyozni kell — mint minden létszám esetében — a felsorolt adatok, létszámok megközelítő és elvi jellegét. A katonák mobilitása miatt a létszám sohasem áliandó, különösen a század második felében, mint arra majd kitérünk, erőteljes fogyatkozás jelentkezik, főleg a végbeliek szökése miatt. Visszatekintve egy pillanatra a XVI. századra és Kanizsára, ezúttal a létszámokat összehasonlítva (Kanizsa létszáma a XVI. század második felében megközelítőleg ezer volt), leszögezhető, hogy a XVI!. században a zalai várak együttesére volt szükség ahhoz, hogy Kanizsa eleste után fenyegető veszélyt jelentsenek a törökkel szemben. (Kanizsa török kézre jutása után 1618-ban 1372 török harcos van a várban.)

2

'

1 A vár erődítése A várőrség létszámának az ismertetése után meg kell vizsgálni a vár erejét építészeti szempontból. Különösen azt figyeljük, milyen módon és milyen eredményességgel történt a vár erősítése. Egy XVI. századi inventáriumból már megismertük a vár XVI. századi erejét. A XVII. század elején, mivel az idő sürgetett, szükségesnek látszott a vár erősítése.

2. Már 1611-ben kérik a Zalán innen és túli vidék segítségét Egerszeg praesidium építéséhez.

28 1619-ben az egerszegi közgyűlésen nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy a Kanizsa körüli végeken Egerszeg — nyilvánvalóan — különösképpen restaurálásra szorul. Segítséget kérnek.

21

' 1623-ban panaszkodnak az egerszegi tisztek és a sereg, hogy „a török csaknem naponta ostromolja a várat, és nem tudnak ellenállni, hacsak a javításokat el nem végzik". Bár itt a ,,naponta" és az „ostromlás" szavak költői túlzások, hiszen komoly ostromra jóformán az egész században nem került sor, még az 1664-es sem nevezhető annak, a gyakori zaklatás, tehát a bizonytalanságérzés azonban tény és a panasz jogos.''

0 Az 1623-as panasznak semmi eredménye nem volt, mert 1624-ben ismét gratuitus labort óhajtanak. „Mert noha mind az egész végházaknak e.'egendő és nehéz szükségi vannak, de mégis az többiek között ezt legfogyatkozottabnak mondhattiák", úgy annyira, hogy „immár az palánkját is cserényekkell köl|etik támogatni és gyámolgatni, hogy teljességgell el! ne dülljön". Kérik a rendek Batthyány Ferenctől, hogy Szent István napjáig küldje meg az ígért segélyt és egy pallért, aki ellenőrizze azt, hogy a segélyt tényleg a vár javára fordították.

151 A következő évek megint hiábavaló kérésekkel telnek el.

:i2 1631-ben Batthyány Ferenc gróf, a Kanizsa környéki végek vicegenerálisa a magyar kamarához írt levelében indítványozza, hogy Egerszeg várát kerítéssel vagy karókkal vegyék körül, minthogy semmiféle sánccal sem védett, és az ellenség könnyen meg tudja támadni, az ellenállásnak pedig semmiféle módja sincs. Háromezer forint szükséges az erősítéshez. A király 1631. november 12-én elrendeli a pénz kifizetését.

33 1639-ben ismételten találkozunk ingyenmunka ké-