Müller Veronika: Az egerszegi vár a XVII. Században - Zalaegerszegi Füzetek 2. (Zalaegerszeg, 1976)

ZALAEGERSZEG A XVII. SZÁZADBAN - A vár erődítése

relmekkel.

3

'

1 Tíz évvel később „mint magunk fogyatkozása, s mint a helynek romlott, pusztult áilapotja" miatt panaszkodnak, sőt felkeléssel fenyegetőznek az egerszegtek.

30 1642-ből az egerszegi tisztek levele: ,,hat esztendőtől fogva azt hatvan szálkarónál többel föl nem támasztották, ha igy nincsen kegyelmes urunk, Nagyságod előtt hitelünk ne legyen <. . .} Az békesség alatt egy órában Isten tudja mint járunk."

36 A következő súlyos panaszt Eördögh István pölöskei kapitány, aki éppen Egerszegen tartózkodik, adja elő: ,,Jövének élőmbe az itt való tisztviselő uraimék, jelentvén, hogy Kaszaháza felöl való bástyáiul fogva az palánk mind az másik végig szintén ledölöben volna, az mint ugyanis jól látom, ugy annyira, hogy ha az kevés vizesárok nem volna, akárki is szabadon ki s be járhatna rajta," — kéri Batthyány Ádámot, hogy a győrházi jobbágyokat kényszerítse a palánk megépítésére.

37 A néhány éves hallgatásból arra lehet következtetni, hogy a helyi hibákat ideiglenesen megoldották időnként, de mindig csak ideiglenesen, generál javításra eddig nem került sor. 1657. szeptember 7-én súlyos kár érte a várat. így ír erről Ákosházi Sárkány János: ,,(...) mivel Nagyságtok és Kegyelmetek előtt nyiiván vagyon, minemű szerencsétlenség esett éjszakán az tüz miatt végházunkon ugy annyira, hogy alkalmas része elégett mind a hostatunknak, s mind pedig az környül való palánknak, mely nem kicsiny kárunkra vagyon." A továbbiakban segítséget kér: „Rendelne az nemes vármegye valami ezer szál palánkfát, s ahhoz elegendő vesszőt, annak megépittetésére."

38 Két hónap múlva Gombai János kéri a segítséget, elsősorban embereket kér ,,az elégett palánknak beállítására".

39 Végül az 1657. november 8-i közgyűlésen rendelik el a vár újraépítését két járás embereinek a munkáját igénybe véve.'

1

" 1664-ben újabb csapás érte Egerszeget, a török felgyújtotta a várost/'

1 A következő évben Jacob von Holst építész megérkezett Egerszegre, és megkezdte a munkát. Fuvarosokkal fát hordat, ácsokat, kőmíveseket, iparosokat és napszámosokat gyűjt össze, de a pénz nemsokára elfogy. Kéri, hogy idejében gondoskodjanak pénzküldésről, nehogy kénytelen legyen a munkásokat szélnek ereszteni. 1665—1666 végéig 2923 forintot 21 koronát és épületanyagot kapott a vár építéséhez. 1666. október 25-én Jacob von Holst jelenti, hogy az épületeket befödték, de sok épületanyag van a szabad ég alatt, így kéri, hogy vagy tető alá vitessék vagy hordják el, mert tönkremegy vagy ellopják/

2 1668-ban az Udvari Haditanács sürgeti többek között Egerszeg erősítését/'

3 Néhány év múlva újra hallunk híreket: 1674. január 2-án az egerszegi kapitány jelenti, hogy a vár ismét omladozóban van. A haditanács átirata: a kiküldött biztos jelenti, hogy az egerszegi erődítmény bedőí, a bástyákból alig találni épet, és alig van ép, használható a szükséges helyiségek között. A tisztek panaszolják, hogy a kőszegi uradalom már négy éve nem adja meg a vár részére megállapított közmunkát. A tisztek és a kapitány közmunkát és fuvart kérnek/

4 1675 végén megint sürgetik a közmunkákat, hiszen novemberben porrá égett a vár/*

5 A teljes eredménytelenséget mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1676-ban Egerszeg felépítéséhez megint pénzt kér Batthyány/'' 1677-ben folytatódnak a kérelmek. A két év során a vár újjáépítésére összesen 1500 forintot adtak, amelynek minimális voltát mutatja az állandó elégedetlenség/'

7 1683-ban megint találkozunk ingyenmunka kérelemmel az egerszegi vár restaurálása érdekében.

48