Müller Veronika: Az egerszegi vár a XVII. Században - Zalaegerszegi Füzetek 2. (Zalaegerszeg, 1976)

FÜGGELÉK - 16. Nagy Ferenc Batthyány Ádámnak

1687. április 12. NAGY FERENC BATTHYÁNY ÁDÁMNAK AZ IRAT: OL. Batthyány, Missiles N. 33 118. TARTALMA: A Kanizsa körüli falvakat kiürítik és feldúlják a császári seregek és a végbeliek. Nem tudja a levélíró, mitévő legyen. — Kéri Nagy Ferenc, hogy a végbeliek zsoldjáról ne feledkezzenek meg. Nagyságodnak mint kegyelmes uramnak nagy alázatossággal szoigálok. Isten minden szerencsés jókkal áldgya meg Nagyságodat. Nem akartam elmulasztani, hogy Nagyságodnak alázatossan tudtára ne adnám: Szalavári kapitány uram ez elmúlt napokban a Kanizsa körülvaló falukbul behívatott az öregiben, s megparancsolta, hogy a falujukrul mindjárást szétmenjenek, és pusztán hadgyák, mert őfölségétül vagyon parancsoláttya, hogy elpusztítsa a Kanisa vidékét, hozzám jöttének némely falubéliek, tudakozván hogy ha Nagyságod parancsolatia-e, avagy az én akaratom, azt adtam választul, hogy még énnekem olyan parancsolatom nincsen. Azonban érkezének kapornaki végház követei, hasonlót kérdezvén tőlem, s jelentvén, hogy Kapós, Ujiak, Galambok már elfutott, a többi is mind indulófélben vannak, kire nézve a török már őrajíok föllyül járt, sehonnan semmi hirek nem ment, s ha ezen szalavári kapitány uram intentioja véghez megyén, ők Kapornakot meg nem lakhattyák. Melyre nézve (...) irtam őkegyelmének, hogy honnéd vette ezt a parancsolatot, mivel ha szintén ugy köllenék is lenni, (...) oka az, hogy a Német Vitézlő Rend contributiojának nagy részének onnand kelletik kitelni, azonkívül még olyan erő egyik végházben sincsen, aki a körülöttünk, rajtunk föllyül s alul való falukat megoltalmazhassa, más modalitással kellenék azt elkövetnünk, és vagy főgenerális uramnak, vagy nékem is parancsoltatnék felőle: azalatt őkegyelme Újudvarra s Gersére elküldött majd százig való hajdút, s fölraboltatta őket, gerseieknek minden házi eszközöket, sörtés marhójokat, tiz ökröket s négy lovokat, bottfalvaiaknak négy vagyis hat lovokat, ujudvariaknak is amiéket kaphatták, mindeneket elvitték. (...) Már a török ugy vigyáz a falukra, hogy ezt publice hirdette, s ide is hogy bejött Egerszegre, a piacon publice kiáltotta, másutt is mindenütt az hol járt, hogy a kanizsai marha elhajtásának most volna ideje, miért az egerszegiek is vele nem mennek, mert ő azt bizonyossan véghez vinné, avval pediglen azt cselekedte, hogy a török is magára jobban gondot visel, a falukra való vigyázása pedig, amint irám, arra céloz, hogyha valamely mozdulni akar, magát levágja, rabbá teszi, s mindenét elhajtja. Hogy azt irja őkegyelme, hogy Gersét s Újudvart a buza bevitelében tapasztalták. Emberi, rabban semmi sincsen, hanem csak a praeda kellett: Én mihelyt megérkeztem, kit már annak előtte is sokszor, most is ujobban megparancsoltam, senki meg ne merészelje próbálni az élés bevitelét, amint Nagyságoddal Kör-