Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
II. A felekezeti iskola - Az iskola külső keretének kialakulása
II. fejezet A FELEKEZETI ISKOLA 1743-1868 Az iskola külső kereteinek kialakulása. Az iskola működésének első évtizedeiről alig tudunk mást, mint hogy 1743— 1770-ig Sárváry György volt benne a tanító, akinek számos munkája közül csak az egyik volt a tanítás. Természetesen egy személyben kántor és harangozó is volt', mint a XVIII. század katolikus felekezeti tanítói valamennyien, de ő számos éven át viselte a város jegyzői tisztjét is-, sőt többször a város malomgazdája is volt, ami annyit jelentett, hogy ő vezette a város malmainak számadásait, és kezelte a városnak onnan befolyó jövedelmét 3 . A nótáriusi foglalkozását meg is becsülték, volt idő, mikor ebben a munkakörben magasabb fizetése volt mint az öregbírónak, évi 40 forint, a városbíróé csak 30 forint' 1 . Természetes azonban, hogy e sokféle munkája közben kevés gondot fordíthatott a legkisebb jövedelemmel járó tanításra. 1770-ben már praeceptora is volt, akit később ,,tanítósegéd"-nek, majd ,,segédtanító"-nak neveztek. Ekkor is csupán 45 tanítványa volt a már 1928 lelket kitevő városból' és az egerszegi plébániához tartozó 10 fiiiából, melyek között Ságod, Besenyő és Neszele is helyet foglalt, összesen 1715 lélekkel 1 '. Nyilvánvaló tehát, hogy az 1777. évi Ratio Educationis érteimében tanulni köteles 6—12 éves gyermekeknek csak elenyésző töredéke járt iskolába. Ezt azonban érthetővé teszi az, hogy minden iskolásgyermek után a szülőnek évi 1 forint 50 dénárt kellett fizetni, ami akkor, amikor a földesúrnak járó „füstpénz" családonként évi egy forint volt, a napszám pedig Mária Terézia urbáriuma szerint tíz krajcárt tett ki, igen nagy összegnek minősüft. A 45 diák egyébként vegyesen fiúkból és leányokból tevődött össze. A rendelkezésünkre álló összeírás rövidség céljából semmit sem szól arról, mit tanítottak az iskolában. Fel kell tennünk, hogy a tanítás, mint 1748ban, és a legtöbb falusi iskolában (az összeírás szerint) a hittan elemein, az íráson és olvasáson kívül másra nem terjedt ki. Ahol ugyanis ,, usque ad minora", tehát a gimnáziumba való felvételhez szükséges elemi latin ismereteket is tanították, ezt az összeírás mindenütt feltüntette.
