Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
IV. A Zalaegerszegi Állami Elemi llskola - A tanulók
1923. évi megugrását a sok csendőrgyerek okozta, ezeknek a száma esett vissza 1937-re. A többi kategória nagyjából azonos szinten mozgott. A tanulmányi eredmény tekintetében is meglehetősen hasonló képet mutat a három év. A kitűnő osztályzat volt az ,,1"-es, így az átlag minél alacsonyabb, annál jobb eredményt mutat. Mindhárom évben messze kiugróan a legjobb tanulmányi eredményt az értelmiségi gyerekek érték el, a leggyengébbet általában a munkások és a földművesek gyerekei. A különbség fokozatosan növekedett, 1912-ben 1,58, 1924-ben 2,01 és 1938-ban 2,58. Megfigyelhető a kistisztviselők gyermekeinek a fokozatos javulása is. Semmiképpen sem az értelmi különbségekről van itt szó, hanem a gyerekek otthoni körülményeinek, a szülők hozzáállásának a különbségei mutatkoztak meg a számszerű eredményben. Az eredmények javulásában a szülők fokozatos törődése mutatkozott meg. Az összeszorult államterületen megnövekedett az ,,úri" pályákon a konkurrencia, és a középiskolában való helytálláshoz jobb alapok voltak szükségesek, ami azután a számjegyekben is kifejeződött. Az iskolát egyáltalán nem lehetett liberalizmussal vádolni. Mindhárom évben az elégségesek száma volt a legmagasabb, a kitűnők száma a legalacsonyabb. Az osztályozásnál vita nem volt, az a tanító szuverén feladata volt, a tantestületi értekezleteken nem is került szóba 87 . Érdemes megvizsgálni a IV. osztályos tanulók továbbtanulását (4—12. sz. táblázatok). 1912-ben mégcsak a helybeli gimnázium I. osztálya és az elemi iskola V. osztálya volt választható, 1924-ben és 1938-ban már a polgári fiúiskola is. A gimnázium fokozatos visszaszorulása figyelemreméltó, 1912-ben 28,5, 1924ben 24,5 és 1938-ban 12,2 százalék iratkozott be ebbe az iskolába. Kisebb mértékben csökkent a polgári iskolába iratkozók aránya is. Különösen figyelemre méltó, hogy az iparos és kereskedő gyerekek szinte eltűntek a gimnáziumból, gyerekeik egyharmada a polgári iskolában tanult tovább. Legalacsonyabb a földműves és napszámos gyerekek továbbtanulása. Az értelmiségi gyerekek gyakorlatilag teljes számban a gimnáziumban tanultak tovább. Ha továbbá megtekintjük a poigári iskola és a gimnázium első osztályában elért eredményt, akkor világosan a szemünk előtt áll a kor középiskolájának az osztályjellege. Ez egyúttal magyarázatát adja annak is, hogy az elemi iskola jeilege az V. osztállyal teljesen megváltozott. A 6. számú táblázat bemutatja az ötödikben továbbtanulók százalékos megoszlását. Az értelmiségi gyerekek teljesen eltűntek, de eltűntek a kitűnők és a jelesek is. Túlnyomó többségük a negyedikben elégséges volt. Ehhez még hozzá kell számítanunk, hogy mindig szép számmal voltak ismétlők is. így érthető, hogy az V. osztály nehéz munkát jelentett a tanító számára. A színvonalban megnövekedett tananyagot gyengébb tanulóanyagnak kellett megtanítani. Nem véletlen, hogy a tantestületek elég sokszor vitatták az V. és a VI. osztály tanításának a módszerét, és helyesen mutattak rá, hogy nem lehet általánosítani, nem lehet a városi iskolákat falusi iskolákkal összehasonlítani, mert a városban a jó képességű gyerek nem iratkozott be az V. osztályba. Nincs terünk a mellékelt táblázatok további elemzésére, de a számok sokat mondanak magukban is. Azonban nem mindenről tudnak beszélni. Nem beszélnek a sok mezítlábas gyerekről, akiknek a szülei az egy pengős beiratási díjat
