Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)

IV. A Zalaegerszegi Állami Elemi llskola - A tanulók

sem tudták megfizetni. Nem beszélnek a rosszul tápláltságról, amin a jótékonykodás keretében nyújtott mézeskenyér vagy tej uzsonna sem tudott változtatni. A tanítóság nagy többlet munkát vállalt magára, amikor a különböző alapítványok, jótékonysági egyesületek által nyújtott segélyek szétosztását végezte, ez azonban tüneti kezelésnek sem volt mindig elegendő. Legfontosabb eredménye az volt, hogy a Jákum-alapítvány segítségével a szegény gyerekek tankönyveilátását is meg tudták oldani, így tankönyv nélkül gyerek nem maradt

88

. Állami iskolában az állami tantervet követték. Az új tanterveket az előírás szerint bevezették. Az 1905. évi tanterv több vonatkozásban nehézségeket jelentett. Különösen az ének és a rajz okozott sok problémát. A testneveléssel kapcsolatban csak a helyhiányt említették. Ekkor még nem óhajtották a tanítók az egyhuzamos (a csak délelőtt folyó) tanítást. Megállapították, hogy az olvasás és írás fonomimikai módszere felette áll a Grazer-Stefani-féle módszernek. A fonomimikai módszernek Makara Mária volt az egyik buzgó és eredményes terjesztője. Az 1932-ben bevezetésre kerülő új tantervi utasítás már lényegesen kevesebb nehézséget jelentett. Igaz, hogy ekkor új tantárgyak nem kerültek bevezetésre.