Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
IV. A Zalaegerszegi Állami Elemi llskola - Az iskola vezetése
Az 1924/25. tanévben az osztályok megoszlása a két körzet között a következő volt 50 : I. körzet: Fiúosztályok: I. A, I. B. III. B, IV. A, V., VI. Leányosztályok: I. B, II. A, III. A, III. B, III. C, IV. A, IV. B. II. körzet: Fiúosztályok: II. A, II. B, III. A, IV. B. Leányosztályok: I. A, II. B, IV. C, V., VI. Vegyes osztályok: Ola: I—II. Fogolytábor: I—VI. Egy I. körzeti leányosztály az óvoda (Ady utcában) emeletén volt elhelyezve. A II. körzet fiúosztályai a Deák téren, a leányosztályai a Tompa utcában voltak. Ebből a két példából is látható, hogy nem az iskolaköteles gyerekeket osztották lakóhelyük szerint két körzetbe, hanem az osztályokat az elhelyezésük szerint. Ha egy osztályt létszám vagy egyéb okok miatt másik tanterembe kellett áthelyezni, és így másik épületbe került át, akkor az egész osztály a tanítójával együtt átkerült a másik körzetbe is 51 . Ez a helyzet 1931-ben szűnt meg, amikor a Jókai utcai épület elkészült, és a két igazgatói körzet ténylegesen két önálló iskolává vált. Az első világháború előtt a két körzet tantestülete az értekezleteit is általában együtt tartotta. Erre — a rendelkezések értelmében — egy tanévben három alkalommal kötelezve is volt, de alig találjuk annak a nyomát, hogy valamelyik körzet is külön tartott volna értekezletet. A tanfelügyelő többször is szorgalmazta, hogy a körzetek havonta külön is tartsanak értekezletet, és a külön értekezleteken pedagógiai tételek tárgyalására, felolvasások és mintatanítások tartására kerüljön sor'-. Bár ilyen jellegű külön értekezletek elvétve voltak korábban is 53 , azonban a tantestület igyekezett ezen kötelezettsége alól kibújni. Felterjesztésükben azt írták, hogy ,,mi — mivel minden ügyeink úgyszólván azonosak, a megtárgyalandó kérdéseink nagyrészt közösek, ezeknek alaposabb megtárgyalására, nyomatékosabb elintézésére az együttes értekezleteket alkalmasabbnak találjuk a dolgainkat főleg itt tárgyaljuk meg''." A tanfelügyelő végül is úgy döntött, hogy abban a hónapban kívánja meg a külön értekezlet megtartását, amelyik hónapban a közös értekezletet nem hívják össze''. A fenti indokolás is világosan tükrözi, hogy a két körzet felállítása nem jelentette az iskola gyakorlati kettéválását. A tantestületi együttes értekezletnek írásban rögzített és a tanfelügyelő által jóváhagyott szabályzata és ügyrendje volt, a miniszteri körrendelet módosított változata 50 . A közös értekezletek célja ,,az egyszellemű nevelés, az egyöntetű tanítási eljárás, a kortársi közös egységes szellem és együttérzés ápolása, annak az iskola kül- és beléletében érvényesíthetése, s alkalmas módon a nevelési elveknek a szülőkkel való megismertetése. Továbbá mindazon társadalmi egyesületeknek erkölcsi és anyagi támogatása, melyek szegény elemi iskolás gyermekek felruházásával, bármily irányú anyagi segélyezésével foglalkoznak. A népoktatás oly általános bajainak orvoslása végett, amelyek a küfönböző körzetek állapotának és hiányainak egybevetésével eszközölhetők, a gondnokságnak és a királyi tanfelügyelőségnek javaslatot tegyen. (Ilyenek pl. a beiskolázás javítása, a körzetek módosításának tekintetében szükséges teendők.)"
