Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
IV. A Zalaegerszegi Állami Elemi llskola - Az iskola vezetése
A közös értekezletek elnökét az igazgatók közül titkos szavazással választotta meg a testület, a másik igazgató a társelnök lett, aki egyúttal az elnök mindenkori helyettese is volt. Mindkét körzetből egy-egy jegyzőt is választottak. Mindegyik választás három évi időtartamra szólt. Az értekezlet napirendjére az igazgatók által megállapított tárgysorozati pontokon kívül olyan javaslatokat lehetett felvenni, amelyeket legkésőbb az értekezlet napjáig az elnökhöz írásban benyújtottak. A többség beleegyezésével azonban a gyűlés közben felmerült szóbeli indítványok is tárgyalás alá bocsátandók voltak. A szabályzat a felszólalások rendjét, a hiányzások igazolását, a szavazás módját stb. is meghatározta. A közös értekezlet elnökévé 1908-ban Nóvák Mihályt választották meg : ". Valószínűleg Paukovichot — a rangidős igazgatót — öreg korára való tekintettel akarták mentesíteni az elnöki teendőkkel járó többletmunka alól. 1911ben ismét Nóvák lesz az elnök ; ' 8 , de 1914-ben Paukovichot, majd nyugdíjba menetele után a II. körzet új igazgatóját — Tikk Lászlót — választották meg elnöknek 59 . Úgy látszik, hogy Nóvák szembekerült a tantestülettel vagy annak legalább is egyik részével. Már 1908-ban elutasította a testület Nóvák Mihálynak azt a kérését, hogy ne kelljen neki tanítania az ismétlő iskolában. Ezt a határozatot Nóvák megfellebbezte, de a tanfelügyelő a testület határozatát hagyta jóvá (,() . 1913-ban kétszer is szóvátették az értekezleten, hogy Nóvák önkényesen járt el, nem volt hajlandó egyes kérdéseket a napirendre tűzni, nem tájékoztatta nevelőit egyes kérdésekről stb. 61 . A közös értekezletek jegyzőkönyve 1914. decemberében megszakadt — akkor választották Tikket elnöknek —, ezt követően még a II. körzet öt értekezletet tartott, amelynek a jegyzőkönyvét olvashatjuk. Az 1915. január és 1919. novembere között tartott értekezleteken olyan kérdéseket is tárgyaltak, amelyeket előzőleg csak az együttes értekezleteken tárgyaltak meg, például az épület katonai lefoglalása miatt szükséges intézkedéseket 1 '-. Az 1919 és 1932 közötti időszak jegyzőkönyvei nem maradtak fenn, vagy valahol lappanganak még. A tanfelügyelőség iratai között a jegyzőkönyvek 1932-tői vannak meg, ekkor azonban már két önálló iskola működött, amelyek állandóan külön tartották értekezleteiket 63 . A harmincas-negyvenes években az értekezleteken az adminisztrációs ügyek meflett erőteljesebben előtérbe kerültek az oktató-nevelő munka időszerű kérdései, a módszertani problémák, a bemutató tanítások megbeszélése. Az első világháború előtti tantestületi értekezleti jegyzőkönyvek forgatása során az a benyomásunk alakult ki, hogy az igazgató nem volt több mint a tanító testület elnöke, primus inter pares. Nóvák Mihály is valószínűleg azért került ellentétbe tanító társaival, mert ennél több akart lenni. A harmincas években viszont már az igazgató irányította az iskola egész oktató-nevelő munkáját. Ellenőrizte a tanítók munkafegyelmét, bírálta az írásbeli feladatok javításának módját, a házifeladatok mennyiségét és gyakoriságát stb. Felhívta a testület figyelmét arra, hogy állandóan tartsák szem előtt azt, hogy az elemi iskolai tanítás célja alá van rendelve a nevelés céljának. Igyekezett az öncélú buktatást megakadályozni. Megszervezte a középiskolák első osztályaiban történő hospitálásokat stb. 6 ' 1 . Mindez szervezettebbé és hatékonyabbá tette az iskola munkáját.
