Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
IV. A Zalaegerszegi Állami Elemi llskola - Az iskola vezetése
zet alaposabb megvizsgálása során kiderült, hogy 197 gyerekről volna szó, tehát egy osztályba semmiképpen sem férnének be. A hegyi gyerekek nem mennek haza délben, tehát a hosszú utat csak egyszer teszik meg, és ha hazamennének, akkor sem kapnának otthon meleg ételt, mert a szüleik is csak reggel és este esznek meleget 18 . A külterület iskolaügye azután csak a felszabadulás után oldódott meg. Három külterületi iskola létesült (a Becsali-hegyen, Nekeresden és Neszelén), mindegyik egy tanulócsoportos I—IV. összevont osztállyal. Az iskola államosításával szinte egyidejűleg nyílt meg a lehetőség a gazdasági ismétlő iskola felállítására. A 12—15 éves — máshol tovább nem tanuló — gyerekek számára létesített iskola első osztályát 1897-ben nyitották meg. 1898-ban egy gazdasági szaktanítót is helyeztek a városba (Péterffy Józsefet), aki csak az ismétlő iskolában tanított 1 ". Péterffyt azonban 1901-ben elhelyezték, és attól kezdve a mindennapi iskola osztálytanítói között osztották szét az ismétlő iskola óráit. A gazdasági tárgyak szaktanítói egyúttal elemi iskolai osztályt is tanítottak. Az ismétlő iskola beindítását igyekezett a helyi sajtó népszerűsíteni'' 0 , azonban a hozzáfűzött reményeket nem váltotta be. Az ismétlő iskolát tanító és tanuló egyaránt csak tehertételnek érezte. Az 1914 előtti jegyzőkönyvek tanúsága szerint a tanítók között személyeskedésig menő vitákra jóformán csak az ismétlő iskolával kapcsolatos többletmunka eli'átása tárgyában került sor, az ismétlő iskolában folyó oktató-nevelő munka problémáiról forrásaink mindvégig hallgatnak. Jellemző, hogy a tanfelügyelői í'átogatások alkalmával nem esett szó az ismétlő iskoláról. A tanulók mulasztásai igen nagyszámúak voltak, és olyan is előfordult, hogy a vizsgán csak négy tanuló jelent meg' 11 . Az elemi iskola nyolc osztályossá fejlesztésével azután fokozatosan megszűnt az ismétlő iskola, 1943-ban végzett az utolsó III. osztály. Az iskola vezetése Az iskola államosításával a városi iskolaszék megszűnt, helyét részben az újonnan felállított gondnokság foglalta el. A gondnokság iényegesen szűkebb hatáskörrel rendelkezett, mint korábban az iskolaszék. A tanítók választása és az egyéb személyi kérdések eldöntése kikerült a hatásköréből. Ugyanakkor azonban a feladata nem merült ki az iskola gazdasági ügyeinek az intézésében. A gondnokság tagjai ellenőrizhették az iskola oktató-nevelő munkáját, látogathatták a tanítási órákat. Ez azonban a harmincas évekre már csak formasággá vált, sok jelentősége korábban sem volt. Az év végi vizsgákon mindig megjelent a gondnokság elnöke vagy az egyik tagja. A gondnokság elnökének alá kellett írni az anyakönyveket — nem mindig tette meg, sokszor hiányzik az igazgató aláírása is —, és a jegyzőkönyvek nem tesznek emlí'ést arról, hogy a gondnokság elnöke vagy valamelyik tagja vélerr.ényt is nyilvánított volna az iskola oktató-nevelő munkáját illetően. A gondnokság feladata volt, hogy döntsön a tankötelezettség meghosszabbítása tárgyában, az iskolai tandíjak, később a beíratási díjak elengedése tárgyában, eljárjon a polgármesternél — az igazolatlanul mulasztó gyermekek szüleinek megbüntetése ügyében stb. Ezekben a kérdésekben azonban az általunk megvizsgált esetekben minden alkalommal
