Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
IV. A Zalaegerszegi Állami Elemi llskola - Az iskolafejlesztés
tek. Ugyanakkor az igazgató azt jelentette, 1937 nyarán feltétlenül szükséges lesz egy földszinti és öt emeleti tanterem újrapadlózása és legalább háromnégy tanteremnek új bútorzattal való ellátása 19 . A város anyagi erejéhez mérten igyekezett is a felmerült jogos követelményeknek eleget tenni. A nyári nagytakarítás során a kisebb javításokat (táblafestés, a bútorzat és a felszerelés pótlása) elvégeztette 20 , a szükséges szemléltető eszközöket — bár sokszor csak hosszú huzavona után — beszerezte. Például 1936-ban a tanfelügyelő átiratára engedélyezte öt térkép beszerzését 21 , 1938-ban három osztályterem kapott új padokat és a többit újra gyalulták 22 . Az iskola felszerelését, könyvtárát tekintve — részben tanítóinak öntevékenysége folytán — kiemelkedett az elemi iskolák átlagos szintjéből 23 , az épület korszerűtlenségén azonban a tanítók nem tudtak segíteni. A tanítók megfeszített munkájára volt szükség, hogy a mostoha objektív körülmények között is biztosítsák a megfelelő rendet, a tisztaságot, a megfelelő pedagógiai környezetet 2/ '. Az iskolafejlesztés Az iskola államosításakor a községi iskola 13 tanulócsoporttal rendelkezett. 1897-ben a tanulócsoportok száma 14-re emelkedett, és ez lehetővé tette a nagylétszámú negyedik fiúosztály párhuzamosítását. A következő tanévben újabb két tanulócsoport létesítése vált lehetővé. Ekkor az I—IV. fiúosztályokban már teljesen osztott tanítást vezettek be két-két párhuzamos osztállyal, az V— VI. fiúosztály összevont maradt még. A leányoknál két első és egy második osztály lett osztott, három íeányosztály összevont maradt (II— III, III—IV, IV—V.), és összevont maradt az olai I—II. vegyesosztály. Újabb előrehaladásra 1900-ban került sor, amikor a tanulócsoportok száma 18-ra növekedett. A leányosztályokat bontották meg, a nyolc íeányosztály közül csak egy maradt összevont (IV—V.). 1901-ben került sor a hatodik leányosztály megnyitására — egyelőre mindössze két tanulóval — az összevont IV—V—VI. osztály keretében. A tanítók számának növelése érdekében az egész időszakban erős küzdelem folyt, ami nem mindig vezetett teljes eredményre, így 1904-ben a népes V—VI. fiúosztályt (összesen 90 tanuló) nem lehetett megbontani, azt két csoportban tanította ugyanaz a tanító. Ebben az évben a IV. leányosztályt tették teljesen osztotta és párhuzamossá, az V—VI. leányosztály összevont maradt. 1906-ban került sor az V. és a VI. fiúosztály és 1912-ben az V. és a VI. leányosztály szétválasztására. Ezzel az iskola — államosítása után 16 évvel — teljesen osztotta vált. Ez a teljes osztottság rövidesen veszélybe került, és a későbbiek során nem is mindig volt fenntartható, mert az ötödik és a hatodik osztályba nem iratkozott be elég gyerek. 16 év alatt tehát a tanulócsoportok száma 13-ról 21-re növekedett, több mint másfélszeresére, miközben a tanulólétszám csak körülbelül az egyötödével nőtt. Az egy tanulócsoportra eső átlagos tanulólétszám 71,6-ről 54,7-re csökkent. Az iskola államosításának előnyei kézzel foghatóan megmutatkoztak 2 "'. 1918-ig további változás nem következett be. 1918-ban felbomlott a soknemzetiségű Magyarország, és a leváló nemzetiségi területekről az állami tanítók
