Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)

II. A felekezeti iskola - Az iskola épülete és felszerelése

412. A város képviselőtestületének tagjai közül sem sokan tudtak írni, ami a titkos szavazásnál különleges intézkedéseket igényelt'' 6 . Az iskola tantervéről csak annyit tudunk, hogy abban egyik fő helyet a hit­tan foglafta el, és a tanulók érdemsorozatát 1821-ben külön állapították meg a hittanból és külön a többi tantárgyból. A nemzeti iskola felsőbb osztályának fő tárgya a latin nyelv volt. A hittant 1770-ben, de még 1870-ben is 6 ', tehát fel­tehetőleg egész idő alatt a tanítók tanították. A város német anyanyelvű iparosai a XIX. század első éveiben, II. József német nyelvű iskoláira emlékezve, gyermekeik számára német nyelvű oktatást követeltek 68 , és kaptak is. Még 1830-ban is a két tanítósegéd közül Böhm Mi­hály német anyanyelvű volt, és csak közepesen beszélt magyarul 69 . Ez úgy lát­szik, később megszűnt, de a Bach korban valószínűleg ismét bevezették a német nyelvet 70 . A Bach korban a tanrendet már egységesen szabályozták a rendeletek. így valószínű, hogy a zalaegerszegi elemi iskolában is, mint Szombathelyen a heti órák száma 16 és 19 között változott. Ebből 2—4 órát fordítottak hittanra, 5—6 órát magyar olvasásra és nyelvtanra, 3—5 órát szépírásra, 3 órát német olva­sásra, és 2—4 órát számtanra 71 . 1862-ben az I. osztálytól kezdve tanították a német nyelvet, a IV. osztályban a latint is'-. Az iskola épülete és felszerelése Az iskolaépületet a canonica visitatiok szerint is a város lakossága emelte és köteles volt karbantartására is. Ezt a város végre is hajtotta, és alig múlt el tanácsülés, hogy valami iskolai munkára (tetőjavítás, kerítés, lakatos munka) nem utaltak volna ki kisebb-nagyobb összegeket. Az első iskolaépület, melyről tudunk, 1778-ban a mai Marx tér 1. számú ház helyén állt, ahol ma a Népi Ellenőrző Bizottság és a TIT van elhelyezve. Szomszédjait ugyanis így határozták meg: Tőle délre van az országút, keletre út és a templom, északra Pily János, nyugatra Schuld Ignác háza. Igen sze­rény, a legolcsóbban épült, sárral bevert vesszőfonásos faház volt, és a mel­lékhelyiségeken kívül mindössze két szobából állott. Egyikben lakott a tanító, a másikban folyt a tanítás. Az iskola épületét már akkor is szűknek találták, a püspök fel is szólította a várost, hogy bővítse ki /2 . Ez a gyenge, nem tartós anyagból készült építmény valószínűleg nem azonos azzal az iskolaházzal, ame­lyet már 1749-ben említenek. A bővítést úgy oldották meg, hogy új épületet emeltek, ugyancsak a város főterén, a mai Marx tér 4. számú ház helyén. Az építéshez hozzájárult a püs­pök-földesúr téglával és a novai erdőből adott faanyaggal, a vármegye pedig napszámosokról és fuvarosokról gondoskodott' 4 . Ezt az épületet később a város alsó házának, vagy oskolaháznak nevezték'', szemben a város felső házával, az előbb említett régi iskolaépület helyén lévő épülettel. Az oskolaház 1811-ben már szilárd anyagból épült, cseréppel fedett volt, és négy helyiségből állott, meíyek közül egyikben lakott a tanító, a másik a városi gyűlések színhelyéül szol­gált, míg kettőben folyt a tanítás. Természetesen melléképületek, konyha, kamra, fáskamra és egy rozoga istálló is tartozott hozzá' 6 . Ugyanezt a házat később bő­vítették, mert 1830-ban már öt szobából állott, melyek közül kettő szolgált a ta­nítóknak lakásul, háromban pedig a tanítás folyt 77 .

Next

/
Thumbnails
Contents