Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
II. A felekezeti iskola - Az iskola épülete és felszerelése
Úgy látszik, a toldozgatás tovább is folyt, mert a ház helyiségeit tanításon kívül még sok mindenre használták. Egy helyisége lakás céljára volt bérbeadva, másikban sört mértek. Ez utóbbit már 1830-ban megszüntették ,,a tanuló oskolai ifjúság csöndessége" végett 78 . Az osztályok számának emelésével több tanteremre volt szükség, ezért a bérlők egy részének felmondtak, hogy az általuk lakás vagy bolt céljára bérelt helyiséget is iskola, illetve tanítói lakószoba céljára használhassák 7 ", de évekig csendőrök elhelyezésére is szolgált 80 . Ebben a házban működött az 1847. évi megnyitásától 1867-ig az óvoda is 81 . 1868-ban több vételi kísérlet, majd építési terv után az óvoda céljára megvásárolták az Ispita utcában (a mai központi postahivatal mellett) Gráner Mihály házát, az óvodát oda költöztették, és a helyét új tantermek és tanítói szobák céljára használták 82 . A városház térre, — melyen a főpiac foglalt helyet, és amely 1859 óta a városi képviselőtestület határozatából szinte nemzeti tüntetésként Kazinczy Ferenc nevét viselte 81 , — néző tekintélyes oskolaház tágas hátsó frontján volt a tanítók konyhakertje, meg egy elég tágas udvar. Itt volt a tanító fáskamrája, istállója, sőt itt tartották egy pajtában a város tűzoltószereit is. A fáskamrát és a tűzoltószertárt 1864-ben szintén tanteremmé akarták átalakítani, ettől csak azért tekintettek el, mert falai túlságosan nedvesek voltak. Ezért inkább a segédtanítók szobáját alakították tanteremmé, és megengedték, hogy ők máshol béreljenek lakást, majd tantermet is máshol kívántak bérelni 8 ' 1 . így érték e!, hogy 1869-ben már 5 fiú és 4 leány tantermet tudtak használni. Az iskola belső berendezésének, felszerelésének megszervezése, fenntartása is a város gondja volt. Erre a városnak külön tisztviselője, az iskolagondnok — évtizedeken át Varga György So — kellett hogy ügyeljen. Az iskolaépület tatarozását, a tetőzet megjavítását, asztalos és lakatos munkákat rendszeresen ellátták, de az 1860-as évekig nem is tárgyaltak tanfelszerelésről, térképekről, szemléltető képekről, táblákról. Ilyesmiről főleg akkor volt szó, amikor a Helytartótanács többek között ehhez is kötötte a nyilvánossági jog megadását 80 . Segítséget jelentett Jákum Ferenc 1863. évi alapítványa, melynek kamataiból a szegénysorsú tanulókat tankönyvekkel, sőt ruhával is el tudták látni 8 '. Némelykor azonban az iskola padjai is annyira tönkrementek, hogy a tanulók többsége kénytelen volt a földön ülni. Pedig az új padok csináltatása csak 75 forint költséget jelentett 88 . Az iskola takarításáról eleinte a tanító által fizetett nagyobb diák, a ,,familiás" gondoskodott. Az 1860-as években már külön embert fogadott fel erre a város, évi 39 forint bérrel 89 .
