Degré Alajos - Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola Története 1690-1949 Zalaegerszegi Füzetek 1. (Zalaegerszeg, 1975)
II. A felekezeti iskola - A tanítók
1854-ben a mesterinasok és a gazdák „szolga gyermekei" részére vasárnapi iskolát is szerveztek, de a város kiküldött bizottságai ismételten tapasztalták, hogy a mesterek és gazdák nem küldték el oda a gyermekeket. A városi tanács a gazdák felé megpróbált erköcsi nyomást gyakorofni, az inasokat pedig azzal fenyegette, hogy ha nem járnak a vasárnapi iskolába, nem szabadulhatnak fel'1 . A szelíd eszközöknek azonban vajmi kevés sikere volt. A tanítók Sárváry Györgyöt kivéve nem tudunk arról, hogy a tanítók valamelyike városi jegyzői tisztséget is viselt, de a vezető tanító állása szorosan össze volt kötve a kántori és harangozói tisztséggel. Ez annyira fontos volt, hogy amikor II. József megtMtotta a viharfelhők elleni harangozást, a tanító panaszkodott jövedelmének kiesése miatt 22 . Gyakorlatilag természetesen a „mester" többnyire a tanítványaival harangoztatott, azért az 1826-os tűzvész után, amikor új, nehezebb harangokat szereztek, külön elrendelte a városi tanács, nehogy a gyerekek „az erősen való harangozás alatt kigyógyulhatatlan betegségbe" essenek, a körmenetek és égiháborúk idején való harangozás céljára a város fogadjon fel néhány erős embert, a mester fizetésének terhére, mert a harangozás továbbra is az ő „fő kötelessége" marad 2 ''. A templomi és temetési kántori szolgálat a „mesternek" annyira legfontosabb kötelessége volt, hogy 1863-ban a városi képviselőtestület külön elrendelte, arra az esetre, ha két filiában egyszerre van temetés, az egyiken a kántori teendőket az egyik segédtanító lássa el, akit erre a plébános kiválaszt, aki ezen a címen küíön évi 40 forint fizetést és az általa ellátott temetések utáni stóladíjat kapja 24 . Azzal azonban már nem törődött a város, mi lesz az iskolásgyermekek tanulásával, mialatt két tanító is kántori szolgálatban távol van. A tanítói állást a kántoritól a közös iskola megszervezése után 1870-ben választották el és a város áítal adott 100 forint fizetéssel külön kántort alkalmaztak, de ezt a pénzt levonták a tanítók fizetésére biztosított összegből 2 '. A kettéválasztást azonban hamarosan megszüntették és még évtizedekig az egyik tanító kántorkodott. A mesternek már 1770-ben van egy praeceptora (segédtanító), 1811-ben már kettő, amely szám a szabadságharcig változatlan marad 2 ' 1 , bár közben voltak évek, amikor csak egy volt 27 . A segédtanító a város álláspontja szerint „teljesen a tanítótól függ", az ő felügyelete alá van rendelve 28 . Eredetileg valószínűleg saját maga alkalmazta is, de e tekintetben egyre nagyobb befolyásra tett szert a plébános. Az 1860-as években már nem is a plébános alkalmazta őket, hanem az általa hirdetett pályázat alapján javaslatot tett a megyéspüspök útján a helytartótanácsnak. 1862-ben a negyedik osztály megszervezésével rendszeresítettek harmadik segédtanítót 2 ". 1865-ben külön leánytanítót, majd 1866ban két leánytanítót vettek fel'". 1868-ra tehát a most már igazgató tanítói címet viselő Réfy Lajos mellett Újlaki (azelőtt Neiszidler) Mátyás főtanító, Szélig Ferenc, Bődy József, Paukovich György altanító és Szentgyörgyi József íeánytanító is működött. Paukovich tulajdonképpen szintén leánytanító volt. Szentgyörgyit csak a város alkalmazta, a többinek kinevezését és véglegesítését már a
