Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Kiss Gábor: Degré Alajos tudományszervező tevékenysége Zala megyében

Degré Alajos pályafutásának egyik utolsó, de talán legfontosabb tudományszervező tevékenysége a „Zalai Gyűjtemény” című kiadványsorozat szerkesztése volt. Abban, hogy ez a ma is létező, már több mint hatvan kötetet tartalmazó sorozat létrejöhetett, sok embernek és számos szerencsés körülménynek volt szerepe — hogy a sorozat megállt a lábán, rangja lett a tudományos kiadványok özönében, az kétségtelenül az első szerkesztő, Degré Alajos érdeme. A Zalai Gyűjtemény előzményeit, történetét legalaposabban Németh József és Benda Gyula írták meg a kiadás kezdetének 25. évfordulóján, a 45. számban.20 így most csak röviden utalunk az előzményekre: Degré Alajos egy évtizeddel korábban, a Magyar Történelmi Társulatnak írt levelében még nem tartotta időszerűnek Zala megye számára általános helyismereti folyóirat megindítását, mert nem látta valószínűnek, hogy „kellő színvonalú” és „kellő színességű” cikkekkel meg tudnák tölteni időről időre a lapot. Ezért csak az alkalomszerű, nívós kiadványozást tartotta elfogadhatónak.21 A hetvenes évek elejére azonban változott a helyzet: megerősödtek szakmailag a megvet közgyűjtemények, igen sok kutatási eredmény és publikálni kívánó kutató várt megjelenésre, köztük sok, ambiciózus fiatal. Az igény egyre sürgetőbb lett, s több kezdeményezés is indult: a Göcseji Helikon Honismereti Közlemények, a Zalaegerszegi Füzetek és a Zalai Tükör. Közben a Zalai Hírlapban 1972-ben élénk vita indult egy megyei folyóirat létesítéséről, amelyben Markó Imre Lehel és Degré Alajos egyértelműen a tudományos irányvonalat képviselték. Degré leszögezte: „csak abszolút tudományos igényeknek megfelelő dolgokat szabad közölni”, a cikkek lektorálására csak „a szakma komoly szakértőit kérjük fel”. Ugyanakkor azt is hangoztatta, hogy „az új vállalkozásnak könnyedebbnek kell lennie. Legalább annyira, hogy az érettségizettek mindegyike szívesen olvassa.” Vagyis véleménye tíz év alatt sem változott, csak most már úgy érezte, hogy a folyóiratot — szerinte inkább évkönyvet — meg lehet, meg kell csinálni. A szerkesztéssel kapcsolatban ezt írta: „Az rendben van, hogy összeállítunk egy szerkesztőbizottságot [...], de egy ember szerkeszt. Ennek kiválasztása nagyon nehéz. Mert rengeteg szaladgálnivalója van, emellett

20 Németh [ózsef: A Zalai Gyűjtemény előzményei, létrejötte. In: Zalai Gyűjtemény 1974—1998. Repertórium. (Zalai Gyűjtemény 45.) (Szerk. Kapiller Imre, Kiss Gábor) Zalaegerszeg, 1999. 7-20. p., Benda Gyula: Eg)' történetírói műhely kialakulása. In: uo. 21-34. p.

21 ZML ZÁL ir. 324/1963.

71