Levéltáros elődeink. Degré Alajos és Szabó Béla munkássága (Zalaegerszeg, 2006)

Kiss Gábor: Degré Alajos tudományszervező tevékenysége Zala megyében

széles tájékozottságú és elég energikus ahhoz, hogy a meg nem felelő stílusú vagy színvonalú cikkeket visszautasítsa. Apróságnak tűnik, de azt hiszem, hogy a megfelelő szerkesztő kiválasztásán legalább annyira múlik, lesz-e évkönyvünk, és milyen, mint az anyagi fedezet előkérdésén.”22

Nos, a Zalai Gyűjtemény első száma két év múltán jelent meg — az idézetek alapján nem is kell mondanom, kinek a szerkesztésében és milyen színvonalon. (Németh József külön kitért tanulmányában a lektorok felsorolására: a magyar történettudomány élvonalát lehet itt olvasni!)23 A magas színvonalú kötetek közül is kiemelkedik az 5. számú, a Deák Ferencről szóló tanulmánykötet, melynek óriási szerepe volt a Deákkal kapcsolatos kutatások fellendítésében; de Szentmihályi Imre „Hetés és Lendvavidék néprajzi sajátosságai” című művét, Vajda József „Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal”, vagy Kerecsényi Edit „A Muramenti horvátok története és anyagi kultúrája” című művét is említhetjük. 24 kötet viseli a keze nyomát; energiájára jellemző, hogy még két esztendővel a halála után is jelentek meg általa előkészített munkák.

Degré Alajos rengeteget dolgozott még ezeken kívül is. A Zalai Gyűjteménnyel párhuzamosan misszióba kezdett a Dunántúlon a reformkori követutasítások kutatásának beindítására — járta a levéltárakat, tárgyalt, egyeztetett ez ügyben is. Dolgozott a honismereti mozgalomban, kiállításokra járt, 1982-től ismét tanított az egyetemen. Hamar ment el, egy döbbenetesen rövid kórházi kezelés nyomán. Amit örökül hagyott, az a szakmai, szellemi igényesség, a hatalmas munkabírás, a tudomány iránti alázat. Talán mi is meg tudjuk valósítani ezt munkánk során.

22 Degré Alajos: Tanulmányok Zala megyéről. In: Zalai Hírlap 1972. február 27. 8. p.

23 Németh József 17. p.

72