Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

tekintettel pendítette meg azt a gondolatot, miszerint a virilizmus a városokban további korrekcióra szorul, ha egyáltalán kívánatos az intézmény további fenntartása. Azt azonban készséggel koncedálta, hogy a vármegyei törvényhatóságokban a választás elvével összekapcsolt virilizmus „értékes elemekkel” gazdagíthatja a törvényhatósági bizottságot.49 * Egy további, 1927. októberi adatszolgáltatás szerint a miskolci törvény- hatósági bizottság 56 virilis tagjából 42-en, 52 választott tagjából viszont 27-en voltak zsidó vallásúak. Annak érdekében, hogy a zsidók aránya a jövőre nézve csökkenjen, Miskolc főispánja azt javasolta, hogy a köz- tisztviselői fizetés után levont kereseti adó is számítódjon be a virilizmus alapjául szolgáló adóösszegbe.5,1

Zemplén vármegye főispánja afeletti aggodalmának adott hangot 1927 nyarán írt jelentésében, vajon „konzervatív nézőpontból” nem jár-e hátránnyal, amennyiben a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való felvétel alapját a tervezet értelmében a föld-, ház- és általános kereseti adó képezi. Meglátása szerint ugyanis előnyösebb lenne, ha csak föld- és házadót vennék figyelembe, hiszen amennyiben a kereseti adó is beszámítás alá kerül, az hátrányos következményekkel járhatna „a nemzeti eszmékhez hű, konzervatív, a radikális eszmékkel éppen nem rokonszenvező gazdatársadalom számára”. A legtöbb adót fizetők négyszeres névjegyzéke szerint — 136x4 fő alapján — 287-en „izraelita vallásúak”, míg a póttagok számára is tekintettel a 816 legtöbb adót fizető választóból már 406-ra emelkedne a zsidó vallásúak száma.51

Kecskemét főispánja arra mutatott rá, hogy jelentős mértékben csökkenhetne a virilis bizottsági tagok között az izraeliták aránya — s ezt adatokkal is igyekezett alátámasztani —, amennyiben a viriliseket nem háromszor, vagy négyszer, hanem tízszer annyi legtöbb adót fizető választaná. Ha háromszor annyi virilist, 252 főt vesznek figyelembe, úgy az izraeliták aránya 28% lenne, de ha a megválasztandók tízszeresét vennék

49 Lásd: Iratok ellenforradalom történetébe^ 1919-1945. V. kötet. A magyar ellenforradalmi rendszer belpolitikája és gazdasági helyzete 1927. január 1931. augusztus 27. A bevezető tanulmányt írta, a kötet forrásanyagát összeállította és jegyzetekkel ellátta: Karsai Elek. Budapest Kossuth, 1976. (Karsai 1976.) 118-121.

5"Miskolc város főispánja, 93/1927. ein. szám alatt (Miskolc, 1927. október 26.). MÓL K. 150. BM Általános iratok. 2773. csomó. I. Kútfő 2. tétel (a továbbiakban MOL K. 150. 2773. csomó.). 64-65.

51 Karsai 1976. 128-129.

78