Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

tekintetbe, úgy - B40 főt alapul véve - az izraeliták aránya 15% alá esne, „ami nem rejt magában veszedelmeket.”52

Baja főispánja kecskeméti kollégájához hasonlóan látta az izraeliták túlreprezentáltságát a legtöbb adót fizető választók között. Amennyiben a tervezet szerint összeállított négyszeres viliris jegyzéket — 180 főt — veszik alapul, úgy Baján a virilis választók 46%-a tartozna az izraelita felekezetűek közé. Javaslata a következő: „...ha tovább hígítanák a választók számát, az izraeliták száma fokozatosan csökkenne. A 180 után következő 25 választóból már csak 4 lenne izraelita, vagyis csak 16%, ami már erős közeledést jelentene a zsidóságnak a lakosság összességében elfoglalt arányszámához (kb. 10%)”. Egyúttal arra tett javaslatot, hogy a legtöbb adót fizetőket ne saját soraikból válasszák, hanem — a Rakovszky-féle koncepció felelevenítésével — a „választók egyeteme” válassza őket. Az előadói tervezet szerint követett választás ugyanis Baján „feltétlenül azt fogja eredményezni, hogy a virilisek között a zsidók továbbra is túlsúlyba lesznek”. Az egységes választásoknak törvényhatósági városban és a vidéken — érvelt a főispán — nehézségei nem lennének. Konklúzió gyanánt hangsúlyozta, hogy a mellékelt kimutatás „meggyőzően és szemléltetően mutatja, hogy Baján többszörösen több legtöbb adót fizetőt kellene a névjegyzékbe felvenni, hogy az izraelita felekezet ne legyen jelentősen nagyobb számban a virilisek között képviselve, mint amekkorával a város lakosságában szerepel.”53

Nem mindegyik főispán értett ugyanakkor egyet a javaslat által kilátásba helyezett választásos virilizmusra való áttéréssel, miként azt Zala vármegye főispánja jelentése is példázza. Eszerint a vármegyének az az álláspontja, miszerint „mai viszonyaink között még eg)' jó ideig az úgynevezett nyers virilizmus intézménye fenntartandó volna”, bár elismerték, a választással kombinált virilizmus kétségkívül megfelel bizonyos korszerű haladásnak. Az általános kereseti adó virilis alapba történő beszámítása kapcsán hangsúlyozta a főispán, hogy' ennek révén „több, hazafias és nemzeti szempontból nem teljesen szilárd alapon álló egyén jut legalább is indirect úton érvényesülésre”. Kétségtelen az is — folytatódik a jelentés -, hogy „ez a csoport a legszívesebben arra a listára fog szavazni, amelyen a vele hasonló gondolkodású és rokonérzelmű egyének a

52 Karsai 1976. 130-131.

53 Bács-Bodrog vármegye és Baja főispánja, 40/Res. Főisp. 1927. szám alatt (Baja, 1927. augusztus 7.). MOL K.150. 2773. csomó.

79