Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

sággal fogadták a virilisek közé évtizedek óta jelenős arányban - elsősorban is a városi törvényhatósági bizottságba — bekerülő zsidó vallásé legtöbb adót fizetőket. A jogalkotó érzékelte, hogy a nem kellő körültekintéssel szabályozott virilizmus - különösképp a törvényhatósági jogú városok esetén — könnyedén a zsidóság nem kívánatos túlreprezentáltságához vezethet. A kormányzat a törvényjavaslat előkészítési fázisában számos, ezen aggodalmát megerősítő jelzést kapott bizalmi emberei, a főispánok jelentései és statisztikai kimutatásai révén.47

A fenti állítás igazolására a törvény előkészítési fázisa, utóbb ország- gyűlési tárgyalása idején, 1927-1929 folyamán beérkezett főispáni jelentések virilisekre irányuló észrevételeire szeretnénk hivatkozni.48

1927 nyarán Scitovszky — az érdekelt minisztériumokon kívül — a vármegyék és törvényhatósági jogú városok főispánjainak is megküldte véleményezés és további adatkérés céljából a törvényhatósági és községi igazgatás változásairól szóló törvényjavaslat előadói tervezetét. A visszaérkezett jelentések közül elsősorban azokra hivatkozunk, amelyek a virilizmus intézménye és a helyi zsidóság közötti összefüggéseket is behatóan érintették.

Miskolc város főispánja 1927. augusztusi felterjesztésében határozott aggályát fejezte ki a törvényhatósági jogú városokban továbbra is fenntartani szándékozott virilizmus miatt, emiatt arra kérte a belügyminisztert, tegye álláspontját „rekonszideráció tárgyává”. Álláspontja alátámasztására a jelentés mellékletében felterjesztett virilis összeállításra hivatkozott, miszerint az adó nagysága alapján három kategóriába sorolt virilisek — 3x60 fő — közül az első kategóriában 46-an, a másodikban 24-en, míg a harmadikban 16-an voltak zsidó vallásúak, azaz a kimutatásban szereplő 180 személy közül mindösszesen 86-an. Ezek az adatok a főispán véleménye szerint nemcsak Miskolc, hanem csaknem valamennyi magyar város esetében is hasonlóan „kedvezőtlenül” alakulnak. Erre

47 Egyúttal szem előtt kellett tartani a miniszterelnök 1921-es nemzetgyűlési bemutatkozó beszédében kifejezésre juttatott, utóbb kormányzati szinten érvényesülő intencióját, miszerint ellene van mindenféle „lármás antiszemitizmusnak.” Bethlen 2000. 124. A 20-as évek konszolidációs politikája és a hazai zsidóság kapcsolatát újabban Püski Levente tekintette át: A bethleni konszolidáció és a zsidókérdés. Rubicon, 2004/11. 62-63.

48 A belügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya iratállományát gazdagító forrásokat - már csak a mutatkozó hiányok okán is - utóbb ki kell majd egészíteni, és egybe kell vetni a megyei levéltárak releváns főispáni, alispáni stb. forrásaival, hogy minél teljesebb és hitelesebb képet kaphassunk.

77