Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

A közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. törvénycikk előkészületei

A közigazgatási reformokat a retorika szintjén évekig késleltető alkotmányjogi kérdések rendezését — úgy, mint a választójog 1925-ben történt törvényes alapra helyezését, valamint a törvényhozás második kamarájának, a főrendiházat felváltó felsőháznak 1926-ban történt felállítását — követően ismételten előtérbe került a közigazgatás átfogó rendezése. A közigazgatási reform előkészületei új lendületet kaptak 1927 januárjában, amikor Bethlen miniszterelnök az egységes pártban a reform megvalósításához szükséges lépések felgyorsításáról beszélt. „Komolyan kell foglalkoznunk (...) a közigazgatás reformjával. A nemzetgyűlésnek nem volt ideje ezt a kérdést megoldani. Az állami, vármegyei, városi közigazgatás reformra szorul” — szögezte le a kormányfő.44 Egyik további, Debrecenben tartott beszédében a kormányfő újólag foglalkozott a törvényhatósági bizottság átalakulásával, ám ezúttal pontosabban nevezte meg a szem előtt tartandó preferenciákat. „Be kell látnia mindenkinek, hogy a törvényhatósági, városi, községi képviselőtestületekbe be kell engedni megfelelő képviselettel azokat a néposztályokat is, amelyek az általános választójog keretében az állam ügyeinek vitelére befolyást nyertek” — hirdette Bethlen, közelebbről is megnevezve a „kipróbált hazafias elem”- ként aposztrofált kisgazda-társadalmat, továbbá a kereskedő- és iparosrétegek képviselőit.45 A reform végrehajtásának levezénylése a kormány új belügyminiszterére, Scitovszky Bélára hárult. Scitovszky már 1927. május 11-i képviselőházi beszédében vázolta elképzeléseit a közigazgatási reformról s az ennek keretében átalakuló törvényhatósági bizottságról. Hangsúlyozta, hogy megmarad a virilizmus és a választás elve, de be szeretné juttatni a bizottságba az érdekképviseleteket is. Jelezte, hogy szakítani kíván a nyers virilizmus sok évtizedes gyakorlatával — „a virilistákat válasszák a virilisek” —, ám egyelőre nyitott kérdésként kezelte, hogy

44 Bethlen gróf első beszéde az új egységes pártban. Budapesti Hírlap, 1927. január 25. A kormánynak természetesen azt is szem előtt kellett tartania, hogy az utolsó általános törvényhatósági választást, s tisztújítást meglehetősen régen, 1913-ban tartották.

45 A debreceni szózat közigazgatási vonatkozásai. A vármegye, 1928. március 10.

75