Az antiszemitizmus alakváltozatai (Zalaegerszeg, 2005)

Schweitzer Gábor: A virilizmus és a "zsidókérdés" az 1920-as évek törvényhatósági reformjai tükrében

Azonban nemcsak a virilizmus mellőzése járult hozzá a fővárosi zsidó vallású lakosság törvényhatósági bizottsági térvesztéséhez. Az 1920. évi IX. te. választójogi előírásai ugyanis 1914. július 1-e óta számított, tehát 6 év helyben lakáshoz és legalább 10 éve megszerzett magyar állam- polgársághoz kötötték a passzív választójog gyakorlását. E rendelkezések elsődlegesen — és értelemszerűen — a gyűjtőszóval csak „galíciai” menekültként a világháború óta a fővárosba költözők kizárására irányultak. A 6 év helyben lakásra vonatkozó cenzust a későbbi fővárosi törvények is fenn kívánták tartani. Amikor 1929-ben a képviselőház közigazgatási bizottsága az újabb fővárosi javaslatot tárgyalta, Peyer Károly hívta fel a figyelmet arra, hogy már nem indokolt a passzív választójog hat év helyben lakáshoz kötése. „Indokolt lehetett annakidején, amikor a galíciaiakat akarták a választójogból kizárni.” Ám ők azóta — mutatott rá Peyer - magyar állampolgárokká lettek azóta, ennélfogva ez a rendelkezés kizárólag azok ellen irányulhat, akik gazdasági viszonyaiknál fogva kénytelenek lakóhelyüket változtatni.19 20 Ez az érvelés azonban nem hatott, hiszen az 1930. évi XVIII. te. választójogi rendelkezései tartalmazták a hat év helyben lakási cenzust.

Visszakanyarodva azonban 1920-hoz, azt mindenesetre sikerült elérnie a fővárosi törvénynek — olvassuk a fővárosi törvényhatósági bizottság krónikása, Wildner Ódon összeállításában —, hogy az 1920-as fővárosi törvényhatósági választásokat követően az izraelita vallású városatyák aránya 16,8% volt, szemben a keresztények 84,4%-ával, „holott azelőtt ezek az arányszámok sokkal közelebb jártak egymáshoz.”211

Ferdinandy és Rakovs^kj közigazgatási reformkísérletei

További, a vármegyei, városi törvényhatósági bizottság, illetőleg a községi képviselőtestületek megújulására irányuló reformok kidolgozására került sor az 1920-as évek első felében. Ezek a kormányzati szinten — pontosabban közvetlenül a törvényhozás elé kerülést követően —

19 MOL K. 150. Országgyűlési Levéltár. A Képviselőház által kiküldött bizottságok jegyzőkönyvei. 10. kötet. A közigazgatási bizottság ülése Budapest székesfőváros köz- igazgatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. 1929. november 21-i ülés. 403-406.

20 Wildner Ödön: Budapest törvényhatósági bizottságának keresztmetszet a legutóbbi 30 év alatt. I 'árosi Szemle, 1931/4. szám. 532.

67